Magyarország miniszterelnöke

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Atoljaka 2025. február 25., 18:32-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Lásd még: Magyarország kormányfőinek listája
Magyarország miniszterelnöke
A miniszterelnök által használt címer[1]
A miniszterelnök által használt címer[1]
Hivatalban Orbán Viktor Hivatal kezdete: 2010. május 29.
Hivatalban
Orbán Viktor
Hivatal kezdete: 2010. május 29.
Adatok
Ország Magyarország
MegszólításMiniszterelnök úr
Elsőgróf Batthyány Lajos
Házastársalista
RezidenciaKarmelita kolostor
MegválasztjaOrszággyűlés
HelyetteseSemjén Zsolt
TagjaKabinet
Európai Tanács
Országgyűlés
Fizetése7 140 000 Ft/hó[2]
Hivatali időNégy évenként megújítható
Hivatal kezdeteI. 1848. március 17.
II. 1867. február 17.
Hivatal végeI. 1849. augusztus 11.
ElődMagyarország nádora
(mint a végrehajtó szerv feje)
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország miniszterelnöke témájú médiaállományokat.
A magyar miniszterelnök munkahelye 2019 óta a budapesti Karmelita kolostor

Magyarország miniszterelnöke Magyarországon a kormányfő, a kabinet vezetője. A miniszterelnök és a kormány kollektív felelősséggel tartozik politikáikért és tetteikért a Parlamentnek, a politikai pártoknak és végső soron a választóknak. Az Alaptörvény szerint a miniszterelnököt formálisan Magyarország köztársasági elnöke jelöli, ténylegesen pedig az Országgyűlés választja meg. Az elnök bárkit jelölhet, de a szokásjog az, hogy a választáson legtöbb parlamenti helyet szerzett (koalíciós) párt(ok) vezetőjét, vagy jelöltjét kéri fel kormányfőnek annak érdekében, hogy az Országgyűlésben megszerezhesse a többséget. Az elnök nem egyértelmű helyzetekben ezáltal "pozícióba kerülhet", de nem éri meg olyan személyt jelölnie, akit biztosan nem támogat az Országgyűlés, ugyanis a jelöltje megválasztásával, majd azonnali konstruktív bizalmatlansági indítvány általi lecserélésével a köztársasági elnök "elveszítheti" a jogot a miniszterelnök jelölésére. Sokpárti, és nem egységes koalíciónál (ahol a kormánytöbbség sem tud dönteni a miniszterelnök személyéről) azonban ez érdekes helyzetet eredményezhet. A folyamat végén a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, azonban köteles kinevezni az Országgyűlés által megválasztott jelöltet, a "kinevezési" jogköre csak formális. A magyar miniszterelnök az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül a második.

Története

A Batthyány-kormány

Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én nevezte ki miniszterelnöknek gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.

A Forradalmi Kormányzótanács elnöke

A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása után a kormány helyett Forradalmi Kormányzótanács jött létre, tagjai miniszterek helyett népbiztosok voltak. Ennek elnöke, Garbai Sándor töltötte be a kormányfői funkciót, gyakorlatilag azonban nem ő volt a meghatározó vezető, hanem a párt élén álló Kun Béla.

A minisztertanács elnöke

Magyarországon 1949 és 1990 között a kormányt minisztertanácsnak nevezték és a miniszterelnök helyett a minisztertanács elnöke volt a funkció hivatalos neve.

A miniszterelnök jogállása a mai magyar alkotmányban

Magyarország alaptörvénye szerint a magyar kormány vezetőjét, a mindenkori köztársasági elnök kéri fel kormányzásra, és az országgyűlés abszolút többséggel választja meg. A miniszterelnök választja ki (tényleges politikai súlyának függvényében "egyedül" vagy egyeztetések útján) a kormány tagjait, és a köztársasági elnök nevezi ki (formálisan) a minisztereket. A Kormány a kollektív felelősség elvén működik, az Országgyűlés az egyes miniszterek ellen nem kezdeményezhet bizalmatlanságot, kizárólag a Kormány(fő) ellen. A miniszter megbízatása ezáltal legfőképpen a kormányfőtől függ. A Kormányt megbuktatni kizárólag a Kormányfő elleni sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet, melynek lényege, hogy a régi kormányfő leváltásával egyidőben az új kormányfőt is meg kell választani (ez rendkívül stabillá teszi a pozíciót). Ezt a modellt nevezzük kancellárdemokráciának. A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, és felügyeli a kormány által hozott rendelkezések végrehajtását. A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.

A miniszterelnöki megbízatás keletkezése

Magyarország alaptörvényének 16. cikkének (3)-(6) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megválasztását: "(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. (4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát, a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg; b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg. (6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg."

A miniszterelnöki megbízatás megszűnése

Magyarország alaptörvényének 20. cikkének (2) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megbízatásának megszűnését: "(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ; c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; d) lemondásával; e) halálával; f) összeférhetetlenség kimondásával; g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn."

Miniszterelnökök

Bővebben: Magyarország kormányfőinek listája

A harmadik magyar köztársaság miniszterelnökei

Pártok       MDF       MSZP       Fidesz       Független

# Portré Miniszterelnök Hivatal kezdete Hivatal vége Kormány Választás Államfő
—
Németh Miklós
(1948–)
1989. október 23.
1990. május 23.
Németh-kormány
(MSZP)
–
Szűrös Mátyás
1
Antall József
(1932–1993)
1990. május 23.
1993. december 12. †
Antall-kormány
(MDF–FKGP–KDNP)
34.
(1990)
Göncz Árpád
2
Boross Péter
(1928–)
1993. december 12.
1993. december 21.
1993. december 21.
1994. július 15.
Boross-kormány
(MDF–EKGP–KDNP)
3
Horn Gyula
(1932–2013)
1994. július 15.
1998. július 6.
Horn-kormány
(MSZP–SZDSZ)
35.
(1994)
4
Orbán Viktor
(1963–)
1998. július 6.
2002. május 27.
első Orbán-kormány
(Fidesz–FKGP–MDF)
36.
(1998)
Mádl Ferenc
5
Medgyessy Péter
(1942–)
2002. május 27.
2004. szeptember 29.
Medgyessy-kormány
(MSZP–SZDSZ)
37.
(2002)
6
Gyurcsány Ferenc
(1961–)
2004. szeptember 29.
2006. június 9.
első Gyurcsány-kormány
(MSZP–SZDSZ)
Sólyom László
2006. június 9.
2009. április 14.
második Gyurcsány-kormány
(MSZP–SZDSZ)
38.
(2006)
7
Bajnai Gordon
(1968–)
2009. április 14.
2010. május 29.
Bajnai-kormány
(MSZP)
8
(4)
Orbán Viktor
(1963–)
2010. május 29.
2014. május 10.
második Orbán-kormány
(Fidesz–KDNP)
39.
(2010)
Schmitt Pál
Áder János
2014. május 10.
2018. május 18.
harmadik Orbán-kormány
(Fidesz–KDNP)
40.
(2014)
2018. május 18.
2022. május 16.
negyedik Orbán-kormány
(Fidesz–KDNP)
41.
(2018)
2022. május 16.
hivatalban
ötödik Orbán-kormány
(Fidesz–KDNP)
42.
(2022)
Novák Katalin
Sulyok Tamás

Jegyzetek

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Magyarország_miniszterelnöke&oldid=825414”