Magyar közjogi méltóságok
Történelmi visszatekintés
A Magyar Királyság közjogi méltóságai a zászlósurak voltak. A Szent Korona viselője, a királyi felség felette állt minden közjogi méltóságnak. A középkori főbb közjogi méltóságokat Werbőczy István Tripartituma (94. cím) fogalmazza újra:
„Kik az ország igazi bárói hivataluknál fogva s kiket értünk ez elnevezés alatt? Hogy pedig a bárók tisztsége és elnevezése felől kétség ne támadhasson, jónak láttam azok neveit ide iktatni.
1.§ Az igazi bárók tehát, kiknek neveit a végzeményekbe a királyi megerősítő levelekbe régtől fogva be szokták iktatni, ezek:
2.§ Az ország nádora, az országbíró, Dalmátia, Horvát- és Tótországok bánja, az erdélyi vajda és székely ispán, a szörényi bán, mert a macsói bánságot a törökök a mi időnkben megszüntették. Továbbá a királyi és királynői tárnok, ajtónálló, pohárnok, asztalnok és lovászmesterek, nemkülönben a temesi és pozsonyi ispánok.”
Jelenleg
Legfőbb közjogi méltóságok
A 2000-es években elsősorban a sajtóban terjedt el ismét a „közjogi méltóságok” kifejezés. A sajtó és ennek nyomán a köznyelv ezt a kifejezést az alábbi értelemben használja:[forrás?]
- Magyarország öt legfőbb közjogi méltóságának sorrendje jelenleg:
| # | Tisztség | Leírás | Jelenleg betölti | Kinevezi | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Portré | Személy (hivatal kezdete) |
Párt | |||||
 Magyarország köztársasági elnöke |
.jpg)
|
(2024–) |
minősített többséggel | ||||
.svg) Országgyűlés elnöke |
.JPG)
|
(2010–) |
Fidesz | egyszerű többséggel | |||
Magyarország miniszterelnöke |
|
(2010–) |
Fidesz | egyszerű többséggel felkéri a | |||
 Alkotmánybíróság elnöke |
.svg){kind=small}
|
(2024–) |
minősített többséggel | ||||
Kúria elnöke |
|
(2024–) |
minősített többséggel | ||||
Közjogi méltóságok, tisztségviselők
.jpg)
Közjogi méltóságok még az országgyűlési képviselők, az alapvető jogok biztosa (korábban az ombudsmanok), a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a legfőbb ügyész stb.[forrás?] A „2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról” szövege a Médiatanács elnökét közjogi tisztségviselőnek nevezi.
Jegyzetek
- ↑ A köztársasági elnök hivatalosan a pártpolitika fölött áll, nem lehet politikai párt tagja
- ↑ A tisztség viselője hivatalosan nem lehet politikai párt tagja
- ↑ A tisztség viselője hivatalosan nem lehet politikai párt tagja
- ↑ A tisztség viselője hivatalosan nem lehet politikai párt tagja
- ↑ A tisztség viselője hivatalosan nem lehet politikai párt tagja
- ↑ A tisztség viselője hivatalosan nem lehet politikai párt tagja
- ↑ A tisztség viselője hivatalosan nem lehet politikai párt tagja
- ↑ A tisztség viselője hivatalosan nem lehet politikai párt tagja
- ↑ A tisztség viselője hivatalosan nem lehet politikai párt tagja
Források
- A közjogi tisztségviselők megválasztásának szabályai. Országgyűlés
- közjogi méltóságok sorrendje a közszolgálati protokoll szerint
- [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100202.TV 2011. évi CCII. törvény
Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
