Lánc (komplex analízis)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Texvc2LaTeXBot 2018. december 4., 20:44-kor történt szerkesztése után volt. (Elavult matematikai szintaxis cseréje mw:Extension:Math/Roadmap alapján)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A komplex analízisben és az algebrai topológiában a lánc és a ciklus matematikai objektumok; a lánc a görbe, a ciklus a zárt görbe általánosítása. A komplex analízisben főként integrációhoz használják. Az algebrai topológiában a lánc és a ciklus a homológiaelmélet speciális esetei. Ezt kiemelendő használják az 1-lánc és az 1-ciklus elnevezéseket is,[1] mivel itt további általánosításokat is tekintenek, így szó esik p-láncról és p-ciklusról.[2]

Definíciók

Lánc

Egy X:=-beli lánc, illetve egy X Riemann-felületen levő lánc formálisan értelmezve görbék egész számokkal vett lineáris kombinációja:

Γ:=i=1kniγini

ahol minden γi:[0,1]X folytonos görbe. Az X halmaz láncai Abel-csoportot alkotnak az összefűzésre, ez a C1(X) csoport.

Integrálás láncon

Legyen ω zárt komplex (1,0)-differenciálforma, ekkor a Γ láncon vett integrál nem más, mint

Γω:=i=1kniγiω.

Ha X éppen a komplex számsík, akkor az integrál a differenciálformák nélkül is értelmezhető. Ekkor ugyanis ω=f(z)dz alakban írható, ahol f:D differenciálható függvény. Ezzel a definíció az

Γf(z)dz:=i=1kniγif(z)dz.

alakot ölti.

Ciklus

A ciklus egy olyan lánc, amiben minden a komplex szám multiplicitással ugyanannyiszor kezdő- mint végpont. A definíció felírható a Div(X) divizorcsoporttal. Legyen ::C1(X)Div(X) egy leképezés! Egy c:[0,1]X görbe esetén helyettesíthetünk úgy, hogy c=0 legyen, ha c(0)=c(1). Különben c divizor, ami c(1)-ben a +1, c(0)-ban a -1 értéket veszi fel, különben nulla. Egy Γ lánc esetén definíció szerint Γ:=i=1nniγi. A leképezés magja

Z1(X):=Kern()

éppen a ciklusok csoportja.

Körülfordulási szám

A lánc nyoma az egyes görbék képeinek uniója. Azaz,

SpurΓ:=i=1Nimγi.

Ha D, akkor Γ ciklus D-ben pontosan akkor, ha SpurΓD. A körülfordulási számot a zárt görbéhez hasonlóan definiáljuk, de a nyomot használjuk, azaz

indΓ(z):=12πiΓdζζz.

A ciklus belseje azoknak a pontoknak a halmaza, ahol a körülfordulási szám nem nulla:

IntΓ:={zSpurΓ:indΓ(z)0}

Külseje pedig azokat a pontokat tartalmazza, ahol a körülfordulási szám eltűnik:

ExtΓ:={zSpurΓ:indΓ(z)=0}

Egy ciklus nullhomológ D-ben, ha belseje része D-nek: IntΓD Ez pontosan akkor teljesül, ha az összes D pont körülfordulási száma nulla. Két ciklus, Γ1, Γ2 homológ D-ben, ha formális különbségük, Γ1Γ2 nullhomológ D-ben.

Integráltételek

A láncok és ciklusok jelentőségét a komplex analízisben a görbe menti integrál általánosítása adja. A ciklusokra is bizonyítható a reziduumtétel, a Cauchy-féle integráltétel és a Cauchy-integrálképlet. A Stokes-tétel is igazolható. Legyen Γ lánc X-ben, legyen Γ minden γi görbéje sima, továbbá legyen f:X is sima. Ekkor a Stokes-tétel szerint

Γdf(z)dz=Γf(z)dz,

ahol az egy-ciklus szeletének lezárásoperátora, és d a derivált. A második integrál írható

Γf(z)dz=i=1nnif(z)|γi(0)z=γi(1)=i=1nni(f(γi(1))f(γi(0))

alakban is. Ha Γ sima görbékből álló ciklus, akkor a tétel egyszerűsíthető:

Γdf(z)dz=0,

mivel ekkor az i=1nni(f(γi(1))f(γi(0)) összeg lenullázódik.

A homológiaelméletben

A lánc és a ciklus topológiai objektum is. Az algebrai topológiában p-láncok komplexusait vizsgálják, és ezekből homológiacsoportokat képeznek. Ezek topológiai invariánsok. Különösen fontos a szinguláris homológiacsoportok homológiaelmélete. A homológiaelméletben a cikkben definiált lánc a szinguláris komplexus 1-lánca, ami egy bizonyos lánckomplexus. A ciklus szakaszban definiált :C1(X)Div(X) operátor a szinguláris komplexus peremoperátora, és a divizorok csoportja emiatt a nulla-láncok csoportjával izomorf. A ciklusok csoportja, mint az peremoperátor magja 1-ciklus a lánckomplexus értelmében. A peremoperátor magva mellett tekinthetjük az operátor képét is, és ebből a két halmazból homológiacsoport konstruálható. Szinguláris komplexus esetén szinguláris homológiát kapunk. Ebben a kontextusban a nullhomológ lánc és a homológ lánc is absztraktabbá válik.

Jegyzetek

  1. Otto Forster: Riemannsche Flächen, Springer 1977, englisch Lectures on Riemann surfaces, Graduate Texts in Mathematics, Springer-Verlag, 1991, ISBN 3-540-90617-7, Kapitel 20
  2. Wolfgang Lück: Algebraische Topologie : Homologie und Mannigfaltigkeiten. (németül) (hely nélkül): Vieweg. 2005.  

Források

  • Wolfgang Fischer, Ingo Lieb. Funktionentheorie, 8., Braunschweig: Vieweg (2003). ISBN 3-528-77247-6 
  • Otto Forster: Riemannsche Flächen, Springer 1977, englisch Lectures on Riemann surfaces, Graduate Texts in Mathematics, Springer-Verlag, 1991, ISBN 3-540-90617-7, Kapitel 20

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zyklus (Funktionentheorie) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.