Cauchy-integrálképlet

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A Chauchy-integrálképlet a komplex analízis egyik alapvető kijelentése. Leggyengébb alakjában azt mondja ki, hogy egy holomorf függvény értékeit egy körlapon meghatározzák a kör kerületén felvett értékei. Egyik erős általánosítása a reziduumtétel. A tételnek több változata van.

Körlapra

Állítás

Ha D nyílt, f:D holomorf, aD komplex szám, továbbá U:=Ur(a)D relatív kompakt körlap D-ben, akkor minden zUr(a) esetén, vagyis ha z-re teljesül, hogy |za|<r:

f(z)=12πiUf(ζ)ζzdζ

ahol U pozitív irányítású görbe, és ta+reit ahol t[0,2π] U kerülete.

Bizonyítás

Rögzített zU esetén definiáljuk a g:U függvényt mint wf(w)f(z)wz, ahol wz és wf(z) ha w=z. Ekkor g folytonos U-ban és holomorf U{z}-ben. A Cauchy-féle integráltétellel

0=Ug=Uf(ζ)ζzdζf(z)Udζζz.

Most a h:U, wUdζζw függvény holomorf, és deriváltja h(w)=Udζ(ζw)2, ami eltűnik, mivel az integrandusnak van primitív függvénye, mégpedig ζ1ζw. Tehát h konstans, és mivel h(a)=2πi, azért h(z)=2πi.

Következményei

Minden holomorf függvényre teljesül: egy körlap középpontjában felvett értéke a peremen felvett értékek középértéke: ζ(t)=a+reit,dζ=ireitdt.

f|U(a)=12πiUf(ζ)ζadζ=12πi02πf(a+reit)reitireitdt=12π02πf(a+reit)dt

Minden holomorf függvény minden pontban tetszőlegesen sokszor komplex differenciálható, és minden deriváltja holomorf. Az integrálképlettel ez azt jelenti, hogy |za|<r és n0 esetén:

f(n)(z)=n!2πiUf(ζ)(ζz)n+1dζ.

A holomorf függvények hatványsorba fejthetők, a sorfejtés minden |za|<r komplex számra érvényes.

f(z)=n=0(12πiUf(ζ)(ζa)n+1dζ)(za)n=n=0an(za)n.

Az f(n) függvényre alkalmazott integrálképlettel azonnal következik, hogy az an együtthatók pontosan a Taylor-sor együtthatói. Ha |f(z)|M für |za|<rzUr(a), akkor az együtthatók becsülhetők, mint:

|an|Mrn

A Liouville-tétel is egyszerűen belátható az integrálképlet felhasználásával, továbbá az algebra alaptételére is lehet következtetni. Kiszámíthatók integrálok is, például:

U2(0)e2ζ(ζ+1)4dζ=2πi3!d3dz3e2z|z=1=8πi3e2

A következmények bizonyítása

A Cauchy-integrálképletet parciálisan differenciáljuk, amiben a differenciálás és az integrálás felcserélhető:

f(n)|U(z)=nfzn|U(z)=12πinznUf(ζ)ζzdζ=12πiUf(ζ)nzn1ζzn!/(ζz)1+ndζ=n!2πiUf(ζ)(ζz)1+ndζ

Az 1ζz kifejtése a mértani sor segítségével a Cauchy-integrálképletbe:

f|U(z)=12πiUr(a)f(ζ)ζzdζ=12πiUr(a)f(ζ)ζa(za)dζ=12πiUr(a)f(ζ)ζa11zaζadζ=|zaζa|<112πiUr(a)f(ζ)ζan=0(zaζa)ndζ=n=0(12πiUr(a)f(ζ)(ζa)n+1dζ)an(za)n

Mivel |za|<|ζa|=r esetén a mértani sor egyenletesen konvergens, szabad tagonként integrálni, az összegzés és az integrál felcserélhető. A kifejtés együtthatói:

an=1n!f(n)|U(a)=12πiUr(a)f(ζ)(ζa)n+1dζ=12πi02πf(a+reit)(reit)n+1ireitdt=12πrn02πf(a+reit)eintdt

Az együtthatókra teljesül a következő becslés: Legyen M>0 olyan, hogy |f(z)|M ha |za|=r! Ekkor n0 számokra:

|an|=|12πrn02πf(a+reit)eintdt|12πrn02π|f(a+reit)|MdtMrn

Ha f holomrf és korlátos a teljes síkon, tehát |f(z)|=|n=0anzn|M minden z komplex számra, akkor minden r>0 valós számra:

|an|Mrn

Mivel r tetszőleges, azért an=0 minden n esetén. Így az f korlátos volta miatt:

f(z)=a0

Ez azt jelenti, hogy korlátos egészfüggvény konstans, ami éppen a Liouville-tétel.

Körlapok direkt szorzatán

A magasabb dimenziós analízisben használják a körlapok direkt szorzatát is, aminek neve az angol alapján polilemeznek, a német alapján policilindernek vagy polihengernek magyarítható. Pontosabban, ha Δ(z,r)={w|zw|<r} nyílt körlap, akkor a z=(z1,,zn)n középpontú policilinder, aminek multirádiusza r=(r1,,rn), megadható, mint

Δ(z1,r1)××Δ(zn,rn)

vagy ekvivalensen,

{w=(w1,,wn)n|zkwk|<rk,k=1,,n}.

A policilinder az egydimenziós körlap általánosítása, de n>1 esetén nem biholomorf a gömbbel. Ezt Poincaré látta be 1907-ben, amikor megmutatta, hogy a két halmaz automorfizmus- és Lie-csoportjainak dimenziói különbözőek. A Cauchy-integrálképlet általánosítható magasabb dimenzióra. Legyenek U1,,Un körlapok a komplex síkon, U:=i=1nUi pedig a direkt szorzatuk. Legyen továbbá az f:U függvény holomorf, és ξU komplex pont! Ekkor az integrálképlet alakja:

f(z1,,zn)=1(2πi)nUnU1f(ξ1,,ξn)(ξ1z1)(ξnzn)dξ1dξn

A holomorf függvények deriváltjaira magasabb dimenzióban is teljesül, hogy

Dkf(z1,,zn)=k!(2πi)nUnU1f(ξ1,,ξn)(ξ1z1)k1+1(ξnzn)kn+1dξ1dξn

illetve

|Dkf(z)|Mk!rk,

ahol M:=maxξU|f(ξ)| és r=(r1,,rn) az U policilinder sugara.[1] További általánosítás a Bochner-Martinelli-képlet. Ennek bizonyítása nem végezhető el az egydimenziós esethez hasonlóan, mivel a Chauchy-integráltétel nem teljesül; viszont teljes indukció használható, amihez az egydimenziós eset szolgál kiindulópontként. A képlet multiindexekkel írható, mint

f(z)=1(2πi)nUf(ξ)(ξz)dξ,

ahol U=U1××Un.

Ciklusokra

A komplex analízisben egy lánc folytonos görbék egész együtthatós lineáris kombinációja, ahol a negatív előjel az irányítás megfordítását jelenti. Egy ciklus olyan lánc, amiben minden komplex szám ugyanannyiszor vég- mint kezdőpont; azaz zárt görbék alkotta lánc. Legyen D tartomány, f:D holomorf , és Γ nullholomorf ciklus D-ben. Ekkor minden zD esetén, ami nem pontja a Γ ciklusnak, teljesül, hogy:

indΓ(z)f(z)=12πiΓf(ζ)ζzdζ

ahol indΓ(z) Γ körülfordulási száma z körül.

Jegyzetek

  1. Lars Hörmander: An Introduction to Complex Analysis in Several Variables. North-Holland Pub. Co. u. a., Amsterdam u. a. 1973, ISBN 0-444-10523-9, S. 25–27.

Források

  • Steven G Krantz: Function Theory of Several Complex Variables, American Mathematical Society, 2002, ISBN 0-8218-2724-3
  • Walter Rudin: Function theory in polydiscs, Benjamin, New York 1969
  • Kurt Endl, Wolfgang Luh: Analysis. Band 3: Funktionentheorie, Differentialgleichungen. 6. überarbeitete Auflage. Aula-Verlag, Wiesbaden 1987, ISBN 3-89104-456-9, S. 153, Satz 4.9.1.
  • Wolfgang Fischer, Ingo Lieb: Funktionentheorie. 7. verbesserte Auflage. Vieweg, Braunschweig u. a. 1994, ISBN 3-528-67247-1, S. 60, Kapitel 3, Satz 2.2 (Vieweg-Studium. Aufbaukurs Mathematik 47).

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cauchysche Integralformel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Polyzylinder című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.