Trnovac (Gradiška)
| Trnovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 183 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 36,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,04 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 59′ 04″, k. h. 17° 09′ 13″44.984400°N 17.153600°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 04″, k. h. 17° 09′ 13″44.984400°N 17.153600°E | |
Trnovac (szerbül: Трновац), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 23, közúton 35 km-re északra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 23 km-re délnyugatra, a Kozara-hegység keleti lábánál, 260-310 méteres magasságban, a Jurkovica bal oldali mellékvize, az időszakos Trnovac-patak felső folyásánál fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 241 | 178 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 4 |
| Jugoszláv | 3 | 0 |
| Egyéb | 0 | 1 |
| Összesen | 246 | 183 |
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt.[4] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján Turjak község részeként az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a szocialista Jugoszlávia része lett. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Trnovac, Čupića Gaj – őskori település maradványai. A lelőhely földmunkák során vált ismertté, amikor az eke késő bronzkori kerámia töredékeket fordított ki a földből.[4]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ 4,0 4,1 Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 17.)
További információk
