Gornji Karajzovci
| Gornji Karajzovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 487 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 94,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Terület | 5,95 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 45° 01′ 20″, k. h. 17° 21′ 26″45.022222°N 17.357222°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 20″, k. h. 17° 21′ 26″45.022222°N 17.357222°E | |
Gornji Karajzovci (szerbül: Горњи Карајзовци), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 28, közúton 35 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 16, közúton 19 km-re délkeletre, 100-103 méteres magasságban, a Lijevce polje síkságának középső részén fekszik. Szórványos jellegű település, a legtöbb ház a főirányú helyi út mentén épült, amely mentén nem alakult ki házsor. Más házak a község központi részétől északra és délre, jelentős távolságra épültek a mellékutak mentén.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 520 | 478 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 3 |
| Jugoszláv | 11 | 1 |
| Egyéb | 5 | 5 |
| Összesen | 537 | 487 |
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák–Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó Karajzovac településnek 87 háztartása és 547 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó Karajzovci településen 146 háztartást, 923 ortodox, 14 római katolikus és 7 görög katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Karajzovci községnek összesen 207 háztartása és 1290 lakosa volt.[7] Ebből 1141 ortodox, 119 római katolikus, 9 görög katolikus és 21 evangélikus lakos volt. A nem szerb lakosok közül 24 német, 21 cseh és szlovák és 82 lengyel volt.[8] 1930-ban földműves szövetkezet alakult a településen.[9] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 80 halálos áldozata volt, mind szerbek.[10] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
- OŠ Gornji Karajzovci Általános Iskola
Sport
- FK Napredak Karajzovci labdarúgóklub
Nevezetességei
- A pravoszláv temploma a Donji Karajzovci temetőben áll.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ Српскa енциклопедијa (2011) - Горњи Карајзовци
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ Gradiška 269. o.
- ↑ Gradiška 281. o.
- ↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
Források
- ↑ Gradiška: Раде Михаљчић: ИСТОРИЈА БОСАНСКЕ ГРАДИШКЕ И ЊЕНЕ ОКОЛИНЕ ОД НАЈСТАРИЈИХ ВРЕМЕНА ДО 1985. ГОДИНE. Градишка: Општина Градишка. 2008. ISBN 978-99955-24-50-0
További információk
