Árpád (település)
| Árpád (Arpășel) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Feketebátor |
| Rang | falu |
| Községközpont | Feketebátor |
| Irányítószám | 417046 |
| SIRUTA-kód | 27409 |
| Népesség | |
| Népesség | 764 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 662 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 99 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 46° 44′ 29″, k. h. 21° 43′ 26″46.741398°N 21.723855°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 29″, k. h. 21° 43′ 26″46.741398°N 21.723855°E | |
Árpád (románul: Arpășel) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Bihar megyében, Nagyszalontától délkeletre, a Kötegyán-Illye vasútvonal mentén, Erdőgyarak keleti szomszédjában fekvő település.
Története
A település határához tartozó erdőben lévő dombot a néphagyomány Árpád sírjának tartja. A korabeli oklevelek Árpád első ismert birtokosaként Rajnaldot és fiait, Jánost és Lászlót említik, kiktől Károly Róbert király a birtokot hűtlenség miatt elkobozta. Árpád települést az 1390-es évek végén Zsigmond király adományozta a Csáky családnak, akik azt az 1800-as évek közepéig birtokosai is maradtak. A település nevét 1397-ben már a mai formájában írták. A régi község a Telek nevű dűlő helyén állt, temploma pedig a temetőben, a templom maradványai még az 1900-as évek elején is láthatóak voltak. Az 1800-as évek közepétől Markovits Emánuel birtoka lett, s az övé volt még az 1900-as évek elején is. A falu lakosságának nagy része még az 1800-as években is favilla és szekéroldal-készítéssel foglalkozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos szomorú emlék is kötődik Árpád településhez: A község határában, a Gyepes melletti tanyán fogták el 1849-ben a vértanúhalált szenvedett Szacsvay Imrét. Ugyancsak itt húzódott meg akkor Táncsics Mihály nejével, továbbá Arany János és Kuthy István is. A falu nagybirtokosa a Böthy család volt. A család kastélyát a kommunista rendszer faluháznak használta.
Nevezetességek
- Evangélikus-református temploma 1798-ban épült. A templom torony része 1942-43-ban lett felújítva, a torony burkolatot cserélt. A templomtorony dísze, a forgó kakas alatti gömb megalakulási iratokat és érméket tartalmaz. (A felújítás alkalmából iratokat és az akkor forgalomban lévő érméket helyeztek el benne.)
- Az 1850-ben épült Markovits-kúria a romániai műemlékek jegyzékén a BH-II-m-B-01098 sorszámon szerepel.[2]
Híres emberek
- Itt született 1895. december 15-én Völcsey Rózsi színésznő
- Itt született 1908. január 3-án Sárközi Gerő költő.
- Itt született 1923. augusztus 31-én Sebesi R. Teréz ifjúsági író, költő.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- [1]
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}