Kőalja

Kőalja (Subpiatră)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Cécke
Rang	falu
Községközpont	Cécke
Irányítószám	417607
SIRUTA-kód	31903
Népesség
Népesség	598 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 01′ 31″, k. h. 22° 18′ 26″47.025381, 22.307271
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőalja témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kőalja (Subpiatră), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Réz-hegység alatt, a nagyvárad–kolozsvári vasútvonal közelében, Élesdtől délnyugatra fekvő település.

Története

Kőalja nevét 1552-ben említette először oklevél Kwallya néven. 1561-ben Kewallya, 1692-ben Kő-Alya, 1808-ban Kőallya, Szuptpiátra, 1913-ban Kőalja néven írták. A 15. században a Czibak család birtoka volt. 1563-ban a Czibakok kihalta után a Mágócsy, majd a sövényházi Móricz családra szállt. Az 1800-as évek első felében a Beöthy családé, a 20. század elején pedig Zathureczky István volt itt a nagyobb birtokos. Hegyeiben nagyarányú mészégetés folyt. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kőalja, románul Subtyátra. Lakja 332 óhitü, anyatemplommal. Határa 3120 hold, ... Van két patakja, mészhegye, mellyből mész égettetik... Birja Beöthy Zsigmond.” 1910-ben 432 lakosából 298 magyar, 133 román volt. Ebből 424 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott. Ortodox fatemplomát az Élesd melletti Szent Illés-kolostorba költöztették át.

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.