Árrugalmasság

Az árrugalmasság, vagy saját-árrugalmasság a mikroökonómiában az ár valamely függvényének – többnyire a keresletnek vagy a kínálatnak – a százalékos változását jelenti akkor, ha az ár 1%-kal emelkedik. Az árrugalmasságot általában ε_p-vel vagy E_p-vel (az angol elasticity: rugalmasság szó alapján), néha egyszerűen ε-nal (epszilon) jelöljük. A kifejezés nem keverendő az árak ragadósságával, ami az árak piaci alkalmazkodásának ütemét leíró makroökonómiai fogalom. Az f(p) függvény árrugalmassága a p₀ helyen így írható fel:

${\epsilon }_p=\frac{\frac{\partial f(p_0)}{f(p_0)}}{\frac{\partial p}{p_0}}=\frac{\partial f(p_0)}{\partial p}\cdot \frac{p_0}{f(p_0)}$

Vagyis ε_p számolható az f függvény p szerinti parciális deriváltjának segítségével.

A kereslet árrugalmassága

Egy jószág keresletének árrugalmasságán a keresett mennyiség százalékos megváltozását értjük, ha a jószág ára 1%-kal nő. Az árrugalmasság értelmezhető egy egyén vagy egy csoport keresletére, a piaci, sőt akár az aggregált keresletre is. A kereslet árrugalmasságának előjele megmutatja, hogy a vizsgált jószág keresletnövekedéssel vagy -csökkenéssel reagál-e az áremelkedésre. Ha ${\epsilon }_p<0$, akkor az árnövekedés csökkenést idéz elő a keresett mennyiségben. (Nyilván ez a gyakoribb eset.) Ilyenkor a vizsgált jószágot közönséges jószágnak nevezzük. Ha viszont ε_p pozitív, az áremelkedés hatására a kereslet is növekszik; ekkor Giffen-javakról vagy Veblen-javakról beszélhetünk. Egy jószág keresletének árrugalmassága nagy mértékben függ attól, hogy a jószágnak hány helyettesítője van. Például a különböző joghurtfajták egymásnak olyan közeli helyettesítői, hogy az egyikük árnövekedése könnyen eredményezheti vevőinek más fajtákra való áttérését, ezzel pedig a keresletének drasztikus mértékű csökkenését. A sok helyettesítővel rendelkező javak árrugalmassága tehát nagy. Mikroökonómiai összefüggések segítségével levezethető egy jószág határbevétele (vagyis a jószág eladóinak egy pótlólagos egység értékesítéséből eredő bevétele, amit MR-rel jelölünk), ára (p) és a kereslet árrugalmassága közti alábbi összefüggés:

$MR\approx p\cdot (1+\frac{1}{{\epsilon }_p})$

Ennek elsősorban a monopóliumok kínálati döntéseinél van jelentősége. Az $1+\frac{1}{{\epsilon }_p}$ kifejezést haszonkulcsnak nevezzük. A kereslet árrugalmasságát többféleképpen is mérhetjük. Ezek:

• a teszt piacok módszere
• a történelmi értékesítési adatok elemzése

A kínálat árrugalmassága

Egy jószág kínálatának árrugalmassága megmutatja, hogy az árának 1%-os növekedése a jószág eladói által kínált mennyiség hány százalékos változását idézi elő. A kereslet árrugalmasságához hasonlóan ez a fogalom is értelmezhető az egyén, valamely csoport, a piac vagy akár az egész gazdaság aggregált kínálatára.

Pozitív árrugalmasság

Ritka esetekben előfordulhat pozitív árrugalmasság is, amikor a termék árának emelkedésével a kereslet nő iránta (például ínséges, válságos történelmi időkben a kenyér, mint alapvető, helyettesíthetetlen táplálék), vagy fordítva, amikor egy divatos luxuscikk árának a csökkenésével elveszti vonzerejét, és az árcsökkenés ellenére is mérséklődik a kereslet iránta.

Lásd még

• Javak
• Kereslet
• Kínálat
• Rugalmasság (közgazdaságtan)