Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Magyarország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. 2011-ben azért jött létre, hogy előmozdítsa az ökológiai gazdálkodás magyarországi fejlődését és szélesebb körű alkalmazását.[1]
A kutatóintézet szakmai céljai
- az ökológiai gazdálkodók számának és öko területek nagyságának növelése
- az ökológiai gazdálkodás fejlesztése hazai és nemzetközi kutatásokkal
- az ökológiai gazdálkodás hitelességének fokozása független tudományos eredményekkel
- az ökológiai gazdálkodás versenyképességének növelése
- minőségi szolgáltatások nyújtása a fenntartható agráriumért
- ismeretterjesztés, tényekre alapozott, hiteles tájékoztatás
- együttműködés és párbeszéd erősítése az ökológiai gazdálkodásban érintett köz- és magánszféra szereplői között[1]
A kutatóintézet alapelvei
- hitelesség
- részvételi kutatás
- gyakorlat-központúság
- hatékony ismeretátadás[1]
On-farm kutatási hálózat
Az ÖMKi On-farm kutatási hálózata a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósított innovatív kísérletek rendszere. Kialakítása 2012-ben kezdődött, és résztvevőinek számát azóta is folyamatosan bővítik. Ez az első olyan kutatási hálózat Magyarországon, amely a gazdák aktív részvételén alapul: az életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek témáit is a gazdákkal közösen alakítják ki.[2]
On-farm kutatás mérföldkövei
1. Együttműködés
- A gazdákkal közösen kialakított célok
- Gyakorlatközpontú kutatás
- Egyszerű, életszerű kísérletek
Az on-farm kutatás már a kutatási területek és célok meghatározásakor figyelembe veszi a gazdák szempontjait.[2]
2. Kiértékelés
- Adatgyűjtés a gazdákkal
- Eredmények megosztása
Helyspecifikus kísérletekről összefoglaló dokumentáció készül, amely alapján a hálózat valamennyi résztvevője levonhatja a számára fontos tanulságokat.[2]
3. Ismeretmegosztás
- Kapcsolatteremtés a termékpálya szereplői között
- A résztvevők számára hozzáférhető eredmények
- Rendszeres találkozók, kapcsolatépítés, műhelyek
A kutatási helyszínt szolgáltató résztvevő a gazdaságára szabott eredményekkel, megoldási javaslatokkal gazdagodhat, a kutatási eredmények azonban absztrakt következtetések levonására, megosztására, szervezett kiértékelésére is alkalmasak.[2]
4. Szakmai tapasztalatcsere
- Tudásbázis fejlesztése
- Gazdák kompetenciáinak erősítése
A kutatási hálózat gyakorlati eredményei közvetlenül hozzájárulnak a magyarországi ökológiai ágazat fejlődéséhez.[2]
ÖMKi Élő Laboratórium
2020-ban On-farm Living Lab néven az ÖMKi tagságot nyert az Európai Élő Laboratóriumok Hálózatában (ENoLL), így 2012 óta működő országos on-farm hálózatuk hivatalos Living Lab elismerést kapott.[3] Élő laboratórium: az ÖMKi on-farm hálózata
On-farm kutatási témák
- Ősgabona fajtatesztek és termékfejlesztés
- Tájfajta paradicsom termesztés technológia fejlesztése
- Vetésforgó bővítése szójával
- Búza fajtavizsgálatok precíziós megoldásokkal
- Növényvédelmi monitoring
- Állattenyésztés
- Fajgazdag sorköz-gyepesítés
- Talajművelési technológiák
- Ökológiai tápanyag utánpótlás
- Burgonya termesztési kísérletek
- Kenyérbúza fajtatesztek
Nemzetközi projektek
- Talajvédelem - Best4Soil
- Növénydiverzifikáció - DiverIMPACTS
- Növényi génmegőrzés - Farmer's Pride
- Gyepgazdálkodás - Go-Grass
- Szaktanácsadói hálózat - i2connect
- Öko vetőmag - LIVESEED
- Öko feldolgozás - ProOrg
- Rézkiváltás - RELACS
- Növényi stresszkezelés - SolACE
- Talajszenzor - Solarvibes
Források
- ↑ 1,0 1,1 1,2 biokutatas.hu. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 On-farm hálózat. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
- ↑ Living Lab - Magyarország. (Hozzáférés: 2021. március 5.)