Újgyalla
| Újgyalla (Dulovce) | |||
 | |||
| A katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Komáromi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Štefan Caletka | ||
| Irányítószám | 946 56 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 35 | ||
| Forgalmi rendszám | KN | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 146 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 135 m | ||
| Terület | 12,3802 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 47° 52′, k. h. 18° 16′47.866667°N 18.266667°EKoordináták: é. sz. 47° 52′, k. h. 18° 16′47.866667°N 18.266667°E | |||
| Újgyalla weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újgyalla témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Újgyalla (szlovákul Dulovce, 1948-ig Nová Ďala) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.
Fekvése
Komáromtól 18 km-re északkeletre fekszik, 200 m körüli magasságú dombok közötti völgyben. Áthalad rajta a Hetény-Jászfalu közötti 589-es út. A községhez tartoznak Kővágó (Kamenica) és Rókalyuk (Podháj) majorok. Közigazgatásilag határos Szentpéterrel (délről), Ógyallával (nyugatról), Bajccsal (északról), Perbetével (keletről).
Élővilága
Újgyallán nem tartanak nyilván gólyafészket, de a focipályánál volt egy alátét.
Története
A község legrégibb emlékei a 12. századból kerültek elő egy ásatás során. Neve a török eredetű magyar Gyál személynévből ered. A középkor folyamán Újgyalla egy Ógyallához tartozó major volt, ezért a középkor folyamán a falut oklevél nem említi. 1365-ben Ógyallával együtt királyi tulajdonban van. Az 1400-as években a Bucsányiak, Gyallaiak, a Konkoly-Thegék és a Csúzyak is birtokosok itt, de birtokkal rendelkezik az esztergomi főegyházmegye is. A 15. században válhatott el Ógyallától. 1608-ban, a Zsitvatoroki béke következményeként a község végérvényesen török uralom alá kerül. 1669-ben a község elutasította a törökök utánpótlását, akik Érsekújvár várának bevételével foglalkoztak, ezért elpusztították a községet. 1690 és 1704 táján a Csúzyak kezdték betelepíteni a községet a magyar-cseh határvidékről jött telepesekkel. 1712 és 1740 között a Vág mentéről érkeztek telepesek. Ekkoriban Gibernyuznak is hívták.[1] 1773-ban említi oklevél. Egyes források szerint 1781-től iskola is működött a faluban. 1852-ben kolera pusztított. A 19. században az újgyallai plébánia a szentpéteri fiókja volt. A 20. század elején nagyarányú kivándorlás kezdődött, ez 1918 után csillapodott. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1922-ben Bacher Emil újgyallai birtokára (Kővágó és Rókalyuk között) szlovák kolonistákat telepítettek (egy részük romániai reemigráns volt). A 114,5 hektáros kolónián 8 család kapott 3-20 hektáros birtokot, 1930-ban 37-en voltak[2] 1929-ben nagy tűzvész pusztított. 1938-ban a bécsi döntés értelmében a község Magyarországhoz került. 1944. november 7-én a német katonaság elvitte a községből a cigány lakosság legnagyobb részét. A második világháború befejezése után szlovákokat telepítettek ide elsősorban Magyarországról. 1948-ban a község a Dulovce nevet kapta, valószínűleg a Trencsén vármegyei Dúlóújfalu alapján. A faluban a szocializmus alatt új iskola, posta, plébánia, kultúrház épült. A faluba 1980 és 1993 között vezették be a gázt és 1991-1996 között épült ki a vízvezeték. Újgyallán évente megrendezik a határon túli szlovákok fesztiválját.
Népessége
1880-ban 984 lakosából 125 magyar és 806 szlovák anyanyelvű volt. 1890-ben 926 lakosából 242 magyar és 662 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban 1036 lakosából 317 magyar és 718 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben 1184 lakosából 1050 magyar és 95 szlovák anyanyelvű volt. 1921-ben 1305 lakosából 922 magyar és 379 csehszlovák volt. 1930-ban 1516 lakosából 56 magyar és 1437 csehszlovák volt. 1941-ben 1717 lakosából 1093 magyar és 624 szlovák volt. 1970-ben 2424 lakosából 50 magyar és 2370 szlovák volt. 1980-ban 2265 lakosából 99 magyar és 2152 szlovák volt. 1991-ben 1883 lakosából 65 magyar és 1802 szlovák volt. 2001-ben 1868 lakosából 1800 (96,36%) szlovák és 54 (2,89%) magyar volt. 2011-ben 1813 lakosából 1494 szlovák, 195 cigány, 46 magyar és 11 cseh. 2021-ben 1648 lakosából 1520 (+18) szlovák, 63 (+9) magyar, 7 (+8) cigány, 0 (+1) ruszin, 15 (+1) egyéb és 43 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Gazdaság
Újgyallán kisebb textilüzem működik (Arma Kft), mely 2009-ben 63 dolgozót foglalkoztatott, akiknek számát a gazdasági válságra hivatkozva az év folyamán a felére csökkentik.[4] A község mezőgazdasági szövetkezete (Domovina) ma is működik.[5]
Nevezetességei
- A Szent Lukács római katolikus templom 1872-ben romantikus stílusban épült. Az előtte levő Szentháromság-szobrot 1930-ban emelték, a mellette álló feszületet Hegedűs Mihály állította 1911-ben.
- A falu parkjában áll a második világháború áldozatainak emlékműve.
- Az útmenti régi feszület felirata mára olvashatatlanná vált.
- Az egykori egyházi iskola és az 1886-ban épített óvoda épülete műemléknek számít.
- A községben több régi parasztház is található.
- Megmaradt Fekete Kálmán 150 éves asztalosműhelye teljes felszereltséggel.
Képek
-
A községi hivatal -
Újgyalla látképe délről -
Második világháborús emlékkereszt a parkban -
Kereszt a főutcán -
A falu főutcája -
A katolikus templom -
1911-ben állított feszület a templom mellett -
A templom mellett álló kápolna -
A Szentháromság-szobor -
A falu látképe délről -
A mezőgazdasági szövetkezet volt épülete -
Címeres üdvözlőtábla -
Alapiskola
Jegyzetek
- ↑ Dávid Zoltán 1980: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739. Budapest, 43.
- ↑ Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között, 240. p.
- ↑ ma7.sk
- ↑ Dunatáj, 2009. augusztus 29.
- ↑ Archivált másolat. [2010. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)
Források
- Ing. Reško Alexander – Mgr. Hrkľová Mária: Dulovce – Slovenská obec Podunajska (Újgyalla – A Dunamente szlovák községe), KT kiadó, Komárom, 1997
- Borovszky Samu: Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város, Budapest, 1907
Külső hivatkozások
A Komáromi járás települései | ||
|---|---|---|
Járási székhely: Komárom (Komárno) | ||
|  | |
