Újpest megállóhely
| Újpest megállóhely | |
 | |
| Cím | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | 1138 Budapest, XIII. kerület, Balzsam u. 1. |
| Névadó | Újpest (megyei város, rendezett tanácsú város és megszűnt önkormányzat) |
| Állomáskategória |
|
| UIC állomáskód | 5510207 |
| IBNR állomáskód | 5501399 |
| Felhasználási terület | vasúti megállóhely |
| Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
| Egyéb jellemzők | |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 2 |
| Peronszélek száma | 2 |
| Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
| Szomszédos állomások |
|
| Időzóna | közép-európai idő |
| Vasútvonalak | |
| Szolgáltatások | |
| Vonatnemek | |
| Átszállási lehetőségek | |
| Átszállási lehetőségek | |
| Elhelyezkedése | |
 Újpest megállóhely
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 04′ 47″47.558794°N 19.079624°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 04′ 47″47.558794°N 19.079624°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újpest megállóhely témájú médiaállományokat. | |
Újpest megállóhely egy budapesti vasútállomás, amit a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) üzemeltet.
Története
Az újpesti megállóhely az esztergomi vasútvonal megnyitása után több mint egy évtizeddel létesült. Újpest község tanácsa 1906. szeptember 27-én kezdeményezte az Államvasútnál, hogy a környék gyárainak munkás- és lakosainak élelmiszerigényére tekintettel létesítsenek megállóhelyet a vasútvonalnak a községet érintő részén. A község a megállóhely kiépítésére 1000 koronát ajánlott fel. A kereskedelmi miniszter 1908-ban a létesítést jóváhagyta, ám Újpesttől az előzetes ígéretnél jóval több, 3500 korona hozzájárulást harcolt ki. Újpest (akkor már város) megállóhelye 1910. május 1-én nyílt meg a forgalom előtt.[1] 1955-ben a megállóhely Esztergom felőli végében tartották az újjáépített Újpesti vasúti híd (népnyelven Északi összekötő) avatási ünnepségét. A megállóhely régi épülete és peronja a vágány Angyalföld felőli oldalán helyezkedett el. Az 1970-es évektől kezdve a főváros úgy tervezte, hogy Újpest megállóhelynél épül meg az észak-déli metró új állomása, ettől kezdve a megállóhely ún. hídfőállomásként funkcionál majd. 1986-ban a magyar állam 130 millió forintot irányzott elő a megállóhely modernizálásához az 1990-ben átadott M3-as metróvonal újpesti szakaszán építéséhez kapcsolódóan. A megállóhely peronját már korábban úgy alakították ki, hogy kétvágányos megálló lehessen. A 2017-ig csak a peron Újpest felőli (északi) oldalán álltak meg a vonatok, a déli oldalon ugyanis nem épült meg a vágány, ott egy fémkorlát zárta le az építményt. Az esztergomi vasútvonal fejlesztésének utolsó fázisában, 2016–2017 között épült meg a déli oldalon lévő vágány és az ahhoz kapcsolódó félperon.
Áthaladó vasútvonalak
Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel
- Metró:
- Busz:
104, 104A, 121, 122E, 196, 196A, 204 - Elővárosi busz:
300, 302, 303, 305, 308, 309, 310, 312, 313, 314, 315, 316, 318, 319, 320, 321, 872, 880, 882, 883, 884, 889, 890, 893 - Távolsági busz:
1010, 1011, 1013, 1014 - Éjszakai busz:
950, 950A
Forgalom
Jegyzetek
- ↑ szerk.: Sipos András: Dokumentumok Újpest történetéhez – Újpest község képviselőtestületének jegyzőkönyve a Budapest-Esztergom vasútvonalon újpesti megállóhely létesítése ügyében (magyar nyelven), 134. o. [1906. szeptember 23.] (2001)
Források
- Újpest megállóhely [5510207] szolgálati hely adatai. kapella2.hu. KTI Nonprofit Kft. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Igazgatóság
További információk
- Újpest megállóhely. Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. vasutallomasok.hu
 2-es vonal (Budapest – Esztergom) | |
|---|---|
Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Vasútmúzeum – Angyalföld – Újpest – Aquincum – Óbuda – Aranyvölgy – Üröm – Solymár – Szélhegy – Vörösvárbánya – Pilisvörösvár – Szabadságliget – Pázmáneum – Klotildliget – Piliscsaba – Magdolnavölgy – Pilisjászfalu – Piliscsév – Leányvár – Dorog – Esztergom-Kertváros – Esztergom-Tábor (megszűnt) – Esztergom |
