Újvilági keselyűfélék

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Újvilági keselyűfélék
Evolúciós időszak: Eocén - jelen
Hollókeselyű (Coragyps atratus)
Hollókeselyű (Coragyps atratus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes)
Coues, 1884
Család: Cathartidae
Lafresnaye, 1839
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Újvilági keselyűfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Újvilági keselyűfélék témájú médiaállományokat és Újvilági keselyűfélék témájú kategóriát.

Az újvilági keselyűfélék vagy pulykakeselyű-félék (Cathartidae) a madarak (Aves) osztályába és az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe tartozó család.

Rendszertani besorolásuk

Az újvilági keselyűfélék nem alkotnak monofiletikus kládot az óvilági keselyűformákkal (Aegypiinae), minden hasonlóság a két madárcsoport között a konvergens evolúció műve.[1] Az újvilági keselyűfélék családja, a rokon, de mára már fosszilis Teratornithidae családdal együtt alkotják az újonnan létrehozott újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjét. Ez a rend pedig rokonságban áll a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) népes rendjével.[2] Ebbe a családba 5 recens madárnem és 7 élő faj tartozik. Egy nemen kívül - melyben három élő faj van -, az összes többibe csak egy-egy élő faj tartozik, kivételt képez a Vultur madárnem, melybe tényleg csak az andoki kondor van. A többi 1-1 élő fajjal rendelkező nemekbe fosszilis fajok is tartoznak.[3] Leghamarabb az idetartozó fajokat, az újvilági keselyűfélék név alatt a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe sorolták be.[4] Később, a 20. század vége felé egyes ornitológusok a karotípust,[5] az alaktant[6] és a viselkedést véve számba[7] data. a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe helyezték át a családot. Ekkortájt az újvilági keselyűfélék ugyanazon a taxonszinten voltak, mint a gólyafélék (Ciconiidae) és a gémfélék (Ardeidae) - ez utóbbi családot is azóta kivonták a gólyaalakúak közül. 1990-ben Sibley és Monroe annyira közeli rokonságba állították a gólyaféléket és az újvilági keselyűféléket, hogy az utóbbit az előbbinek az alcsaládjaként próbálták kezelni.[8][9] Ezt viszont többen is visszautasították, és a korai DNS-vizsgálatok elvégzésével fény derült az újvilági keselyűfélék igazi rendszertani besorolására.[10] Létrejött az önálló újvilági keselyűalakúak rendje, mely valójában nem áll közeli rokonságban a gólyafélékkel és a gémfélékkel;[11][12][13] de ugyanez a korai vizsgálatok a vágómadár-alakúaktól is elszakították az új rend madarait.[14] Azonban a legújabb, úgynevezett több-lokuszos DNS-vizsgálatok, melyek a madárcsoportok közt evolúciós rokonsági kapcsolatait hivatottak feltárni,[2][15] bebizonyították, hogy az újvilági keselyűalakúak tényleg közeli rokonságban állnak a vágómadár-alakúakkal és eléggé távol a sólyomalakúaktól, illetve a gólyaalakúaktól - egyébként az egymásra hasonló és ugyanolyan életmódot folytató vágómadár-alakúak és sólyomalakúak sem állnak közeli rokonságban egymással; a hasonlóság itt is a konvergens evolúció eredménye. Hogy az újvilági keselyűalakúak külön rendet alkotnak, vagy besorolhatók-e a vágómadár-alakúak közé, még nincsen pontosan meghatározva,[2][15] de valószínűbb, hogy a kettő testvércsoportokat alkotnak.[2] A vágómadár-alakúak rendje jóval népesebb és változatosabb.[16] E két madárrend az újonnan létrehozott Afroaves nevű madárklád bazális, azaz alapi csoportját alkotják.[2]

Rendszerezés

A családba az alábbi 5 élő madárnem tartozik:

Fosszilis fajok

Több fosszilis maradvány idetartozása vitatott, vagy bazális képviselői e csoportnak.[23] Nincs egyértelmű bizonyíték arra, miszerint a neogén földtörténet időszak - amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor -, idején Európa területén is léteztek. Annyi biztos, hogy a mai 7 élő fajjal szemben, a pliocén-pleisztocén kori újvilági keselyűfélék családja jóval népesebb volt. Fajszámban, méretben és életmódban majdnem ugyanolyan változatosak voltak, mint rokonaik az óvilági keselyűformák. Az alábbi lista a fosszilis fajokat foglalja magába; kivételt képeznek azok, melyek a fenti recens nemekbe tartoznak:

Képek az élő fajokról

Jegyzetek

  1. Phillips (2000)
  2. 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 (2014) „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds”. Science 346 (6215), 1320–1331. o. [2015. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1126/science.1253451. PMID 25504713. (Hozzáférés: 2015. szeptember 9.) 
  3. Myers (2008)
  4. Sibley and Ahlquist (1991)
  5. de Boer (1975)
  6. Ligon (1967)
  7. König (1982)
  8. Griffiths (1994)
  9. Fain & Houde (2004)
  10. Avise (1994)
  11. Brown (2009)
  12. Cracraft et al. (2004)
  13. Gibb et al. (2007)
  14. Ericson et al. (2006)
  15. 15,0 15,1 Hackett et al. (2008)
  16. (2007. november 6.) „Phylogeny, diversity, and classification of the Accipitridae based on DNA sequences of the RAG-1 exon”. Journal of Avian Biology 38 (5), 587–602. o. DOI:10.1111/j.2007.0908-8857.03971.x. 
  17. BirdLife International: 'Coragyps atratus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  18. Howard, Hildegarde (1962). „Bird Remains from a Prehistoric Cave Deposit in Grant County, New Mexico” (PDF). Condor 64 (3), 241–242. o. DOI:10.2307/1365205. (Hozzáférés: 2007. november 3.) 
  19. Suárez (2003)
  20. BirdLife International: 'Gymnogyps californianus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  21. BirdLife International: 'Sarcoramphus papa'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  22. BirdLife International: 'Vultur gryphus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  23. Mayr (2006)
  24. 24,00 24,01 24,02 24,03 24,04 24,05 24,06 24,07 24,08 24,09 Emslie (1988)
  25. (1927) „Fossil Birds from the Oligocene of Colorado”. Proceedings of the Colorado Museum of Natural History 7 (2), 1–14. o. 
  26. 26,0 26,1 26,2 Stucchi (2005)
  27. Alvarenga (2004).
  28. Suarez (2004)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a New World vulture című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk