11847 Winckelmann
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
11847 Winckelmann | |
Felfedezése | |
Felfedező | Freimut Börngen[1] |
Felfedezés ideje | 1988. január 20.[1] |
Felfedezés helye | Tautenburg |
Névadó | Johann Joachim Winckelmann |
Alternatív név | 1988 BY2, 1994 PF7 |
Pályaadatok | |
Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
Aphélium távolsága | 426 183 988 km (2,849 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 373 627 354 km (2,498 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 399 905 671 km (2,673 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,066[1] |
Orbitális periódus | 1596,418 nap 4,37 év[1] |
Közepes anomália | 23,569°[1] |
Inklináció | 10,23°[1] |
Felszálló csomó hossza | 329,4°[1] |
Perihélium szöge | 208,36°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Átlagos átmérő | 9,924 km |
Forgási periódus | 5,33378 h |
Albedó | 0,078 |
Abszolút fényesség | 13,4[1] |
A 11847 Winckelmann (ideiglenes jelöléssel 1988 BY2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Freimut Börngen fedezte fel 1988. január 20-án. Nevét Johann Joachim Winckelmann (1717 – 1768) német régész után kapta.[1]