1990-es önkormányzati választások Nagyatádon

A 1990-es helyi önkormányzati választásokat szeptember 30-án és október 14-én bonyolították le. A rendszerváltás folyamatában ekkor került sor a korábbi tanácsrendszer megszüntetésére, és új, szabadon választott önkormányzatok létrehozására. Nagyatád városában a szavazásra jogosultak kevesebb mint harmada, alig háromezer ember ment el szavazni. A szavazók tizenkilenc képviselőt választhattak meg. A választás kiegyenlített eredményeket hozott. Az MSZP öt, az MDF és a KDNP négy-négy képviselőt küldhetett a városházára. Ugyancsak négy szervezet nélküli (független) jelölt nyerte el a szavazók többségének bizalmát. Bejutott még a képviselő-testületbe az SZDSZ és az FKGP egy-egy jelöltje is. A képviselő-testület alakuló ülésén Varga Vincét (MDF) választották meg polgármesterré.

Előzmények

A rendszerváltást megelőző utolsó választásokat 1985 júniusában tartottak. A "korlátozott" szabadságfokú választáson Nagyatádon 45 egyéni körzeti képviselőt választottak meg. A tanács alakuló ülésére június 20-án került sor. Ezen az ülésen újra tanácselnökké választották a '70-es évek eleje óta hivatalban lévő Hamvas Jánost. A tanács elnökhelyettese Uitz Ferencné, a tizenegyfős Végrehajtó Bizottság titkára pedig Hoffmanné dr. Németh Ildikó lett. 1989 őszén Hamvas János nyugdíjba vonult. Az új választások előzményeként, már az 1990-es tavaszi országgyűlési választások után, a nyár közepén az MDF, az SZDSZ, az FKGP és a Szociáldemokrata Párt városi szervezetei közös felhívásban követelték a városi tanácstagok lemondását.

A választás rendszere

A tanácsrendszerről az új önkormányzati rendszerre való áttérésről szóló törvényeket 1990 augusztusának elején fogadta el az országgyűlés. A törvények értelmében a települések legfőbb döntéshozó szerve a képviselő-testület (a korábbi tanács helyett), a település elsőszámú vezetője pedig a polgármester lett (a korábbi tanácselnök helyébe lépve.) Az új választási rendszer szerint a 10 ezer főnél népesebb településeken a polgárok csak a képviselőkre adhatták le a szavazataikat, a polgármester megválasztása a képviselő-testület hatáskörébe tartozott. A képviselők száma a lakosság számához igazodott. Nagyatádnak ebben az évben 15 ezer lakója volt, ezek alapján 19 fős képviselő-testületet alakíthatott meg. A képviselőket úgynevezett kétszavazatos rendszerben választották. A tizenkilencből 10-et egyéni választókerületekben, 9-et pedig listán választhattak meg a választópolgárok. Egyéni jelölt állításához a választókerületi polgárok 1%-ának az ajánlására volt szükség. Listát az a szervezet indíthatott, amelyik legalább két egyéni jelöltet állított. Ha az első fordulóban a részvétel nem érte el a 40%-ot, akkor második fordulót kellett tartani. Az egyéni választókerületekben az érvényességen túl arra is szükség volt, hogy a legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatok legalább egynegyedével bírjon – ennek hiányában szintén második fordulót kellett tartani. A második fordulóban nem voltak sem érvényességi, sem eredményességi feltételek.

Részvétel

Részvételi adatok

	Első forduló szept.30.	Második forduló okt.14.
Választójogosult	10 493	10 502
Szavazó	3 019	3 197
	28,77%	30,44%
Távolmaradó	7 474	7 305
	71,23%	69,56%
A forduló érvényessége / eredményessége
Listás	érvénytelen	eredményes
Egyéni	✗ ✗ ✗ ✗ ✗ ✓ ✗ ✗ ✗ ✗	✓ ✓ ✓ ✓ ✓ – ✓ ✓ ✓ ✓

A választások első fordulóját szeptember 30-án, a másodikat október 14-én bonyolították le. Az alacsony részvétel miatt a választás lényegében a második fordulóban dőlt el. Az első fordulóban a több mint 10 ezer választásra jogosult polgárból alig 3 ezren mentek el szavazni (29%), ez pedig messze alatta maradt a 40%-os érvényességi küszöbnek. A tíz darab egyéni választókerületből csak egyben született érvényes eredmény, kilencben a második fordulóra maradt a döntés. S ugyancsak az október közepi fordulóra maradt a listás szavazatok elosztásának a kérdése. A második fordulóban az elsőhöz képest közel kétszázzal több polgár ment el szavazni, ez 30%-os részvételi aránynak felelt meg.

Eredmény

Szavazatok és képviselői helyek

Szervezet		Egyéni képviselő	Listás				Képviselő összesen
			szavazat		képviselő
	MSZP	2	1 006	36,2%	3		5	26,3%
	MDF	2	596	21,4%	2		4	21,1%
	KDNP	2	527	19,0%	2		4	21,1%
	SZDSZ	0	379	13,6%	1		1	5,3%
	FKGP	0	271	9,8%	1		1	5,3%
	szervezet nélküli (független) képviselők	4	–		–		4	21,1%
Összesen		10	2 779		9		19
5 4 4 1 1 4

A választások kiegyenlített eredményt hoztak: az MSZP öt, míg az MDF és a KDNP négy-négy képviselői helyhez jutott. Rajtuk kívül még az SZDSZ és az FKGP egy-egy, továbbá négy, szervezet nélküli, független képviselő került be a városházára. Az egyéni választókerületekben tíz képviselőt választottak meg. Ezek közül hat pártok jelöltje, négy pedig szervezet nélküli, független jelölt volt. A hat pártjelölt közül kettő az MSZP, kettő az MDF és kettő a KDNP színeiben indult. A listás voksolás élén bő ezer szavazattal az MSZP végzett (36%), ami három képviselői helyet eredményezett. A második helyet, közel hatszáz vokssal az MDF szerezte meg (21%). Szorosan mögöttük a KDNP következett (19%). Mindkét párt két-két képviselői székhez jutott. Egy-egy jelöltje jutott még be a városházára a szabad demokratáknak (14%) és a kisgazdáknak (10%).

Bővített eredmény táblázat
Szervezet		Listás szavazat				Képviselő
		db	Jog.%	Szav.%	Érv.%	egyéni	listás	Össz.	%
	MSZP	1 006	9,6%	31,5%	36,2%	2	3	5	26,3%
	MDF	596	5,7%	18,6%	21,4%	2	2	4	21,1%
	KDNP	527	5,0%	16,5%	19,0%	2	2	4	21,1%
	SZDSZ	379	3,6%	11,9%	13,6%	0	1	1	5,3%
	FKGP	271	2,6%	8,5%	9,8%	0	1	1	5,3%
	szervezet nélküli (független) képviselők	–				4	–	4	21,1%
Összesen		2 779	26,5%	86,9%	100%	10	9	19
érvénytelen, hiányzó és egyéb pártra leadott szavazólap		418	4,0%	13,1%
Szavazó		3 197	30,4%	100%
Távolmaradó		7 305	69,6%
Választójogosult		10 502	100%
Listás szavazatok érvényes szavazat  ↓ érvénytelen + egyéb   távolmaradó Képviselő-testület 5 4 4 1 1 4 (egyéni + listás helyek)

A megválasztott önkormányzat

A megválasztott képviselők
Képviselő	Szerv.
Büttnerné Bódi Ágnes		KDNP
Dán József		–
Egyed Árpád		MSZP
Gara István		KDNP
dr. Gelencsér György		MDF
dr. Herr Gyula		MSZP
dr. Horváth Ferenc		–
Hubay Sándor		–
dr. Jaklovics Ferenc		MSZP
Kovács Géza		KDNP
Lőczi János		MDF
Magyar Károly		–
Magyar Vince		MSZP
Mónos József		MSZP
Nagybocskai Tamás		MDF
dr. Seffer Tibor		SZDSZ
Simon István		FKGP
Varga Vince		MDF
dr. Verkman Simon		KDNP

Képviselő-testület
Szervezet	Képviselő
MSZP							5	26,3%
MDF							4	21,1%
KDNP							4	21,1%
SZDSZ							1	5,3%
FKGP							1	5,3%
szervezet nélküli (független) képviselők							4	21,1%
Összesen							19
5 4 4 1 1 4
Polgármester
Varga Vince		MDF
Alpolgármester
Magyar Vince		MSZP

A képviselő-testület alakuló ülésére október 29-én került sor. Ezen az ülésen választották meg a város vezetőit. A polgármesteri posztért két jelölt versengett: Hubay Sándor városi főépítész, aki szervezeti támogatás nélkül, függetlenként került be a testületbe, és Varga Vince, aki szintén pártonkívüli volt, de az MDF színeiben nyert egyéni választókerületi megbízatást. Őt támogatták a kereszténydemokraták és a kisgazdák is, míg az MSZP Hubay mellett tette le a voksát. A titkos szavazást végül Varga Vince nyerte meg 11 szavazattal. (Hubay Sándor 8 voksot kapott.) Alpolgármesternek egyhangúlag Magyar Vincét, a Danuvia gépgyár igazgatóját, az MSZP jelöltjét választották meg. Az ülésen megválasztották még a megyei közgyűlési küldötteket is, akik közül december közepén Varga Vincét a megyei közgyűlés képviselői közé is beválasztottak.

Források

• Önkormányzati választások, 1990. Szerk. Bőhm Antal és Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1992. 511–512. o. ISBN 9637700862   (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkek

• általában az önkormányzati választásokról: Helyi önkormányzati választások
• a következő választás: 1994-es önkormányzati választások Nagyatádon