A 2006-os megyei közgyűlési választásokat október 1-jén bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Tolna megyében a szavazásra jogosultak bő fele, több mint kilencvenezer ember ment el szavazni. A szavazók tíz szervezet jelöltjei közül választhattak.
A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg – huszonöt képviselőjük kényelmes többséget jelentett a negyvenegy fős közgyűlésben. Az MSZP a megyeházi helyek harmadát szerezte meg. Bejutott még a közgyűlésbe az MDF, míg az SZDSZ-nek és öt további szervezetnek ez nem sikerült.
A közgyűlés új elnöke Puskás Imre, a Fidesz-KDNP képviselője lett.
Tolna megye választókerületi beosztása, 2006 Kistelepülések Középvárosok nem szavazott (Szekszárd)
A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
A választási rendszer – immár negyedik alkalommal – az 1994-ben elfogadott szabályokon alapult.[1]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A választók két választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A két választókerület a települések mérete szerint különült el: az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba pedig az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Tolna megyében a közgyűlés létszáma 41 fő volt. A kistelepülési választókerületben 26, a középvárosiban pedig 15 képviselőt választhattak meg. Szekszárd, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgárai nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye kereken 100 községének és nagyközségének, valamint nyolc városának polgárai választhatták meg.[3] A városok közül azonban csak négyben éltek tízezernél többen, így csak ez a négy tartozott a középvárosi választókerületbe.
A választásra jogosult polgárok száma 170 ezer volt. A polgárok kétharmada a kistelepülési választókerületben lakott, míg harmaduk a középvárosiban.
A legkevesebb polgár a megye közepén található Murga községben élt (74 polgár), míg a legtöbb Dombóváron lakott (16 802 polgár).
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
A 2002 őszén megalakult (IV.) közgyűlés elnöke Frankné Kovács Szilvia, az MSZP képviselője volt. Alelnökként Pogátsa Alajos és Právics József szolgálta a megye közgyűlését (szintén az MSZP soraiból).[5]
Tíz szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben nyolc listát állítottak, míg a középvárosiban hatot. A jelöltek száma összesen 167 volt (98+69).
A listák nagyobb részét az országos pártok állították, s a jelöltek számában is túlnyomó többséggel bírtak. A két választókerület 14 listájából a megyei szervezetek ötöt jegyeztek, s az ezeken a listákon szereplő negyven jelölt kevesebb mint a negyedét tette ki az összes jelöltek számának.
Listák
Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Az ajánlások gyűjtésére egy bő hónap állt rendelkezésre – augusztus 4. és szeptember 8. között.[6] Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,3%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Tolna megyei kistelepülési választókerületben ez 347, a középvárosiban 167 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében.
Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát (például az egyikben közös listán, a másikban pedig önállóan induljon).
A kistelepülési választókerület képviselőjelöltjei[7]
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
Fidesz-KDNP
Hirt Ferenc
Koltai Tamás
dr. Puskás Imre
Takács Zoltán
Kapitány Zsolt
További jelöltek
Réger Balázs
Schranz Istvánné
Csike György
Kristóf Károly
Kalányos János
Deák Sándor
Kovács István
Tar Csaba
Kishonti János
Széles András
Kalocsa Jenő
dr. Égi Csaba
Puch József
Barkóczi József
Fajszi Lajos
Récsei Gábor
Mészáros Vilmosné
Kern József
Lakatos Sándor
Pécsi Gábor
Kerényi Zsolt
Galambos József
Taba Benő
MCF
Balogh László
Bihari László
Veress Krisztina
Sárközi Károly
Balogh Jánosné
További jelöltek
Horváth Elekné
Ercsei Vilmosné
Csonka József
Balog József
László József
Horváth József
Bogdán László
Pongó Ignác
Gómány Ernőné
MSZP
Frankné dr. Kovács Szilvia
Právics József
Molnár József
Szabó Loránd
Szebényi Géza
További jelöltek
Bakó Béla
dr. Harangozó Tamás
Horváth Zsolt
Balázs Attila
Koleszár Mihály
Sződi Imre
Nagy László
Kocsner Antal
Borbás József
Frank Imréné
TM-i Füroce
Lakatos Lajos
SZDSZ
Kocsis Imre Antal
Cservári József
Frey László
Biczó Mihály
Sziegl Erika
További jelöltek
Sümegi Mihály
MDF
dr. Dávid Ibolya
Horváth István
dr. Say István
Komáromi János
Sári József
További jelöltek
dr. Kovács István
dr. Haszonics József
Vörös László
Bárdos János
dr. Hum János
Lukács Tibor
TESZ
Biczó Ernő
Stocker Antal
dr. Prinz István
Hintenberger Károlyné
Széles János
További jelöltek
Balogh András
Fekete József
Kőrösi Csaba Aurél
Balassa Zoltán
Endreffyné Takács Mária
Fülöp János
Hegedűs János
Witzl Zsolt
Dávid Sándor Gyula
TMVSZ
Bognár Jenő
Tóth István
Gyetvai László
Dobri István
Filczinger Ágnes
További jelöltek
Bérdi Imre
dr. Bakos Batu
Mózes László
Kern László
A középvárosi választókerület képviselőjelöltjei[7]
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
Fidesz-KDNP
Potápi Árpád
Kerecsényi Márton
dr. Pálos Miklós
dr. Hadházy Árpád
Várkonyi Zoltán
További jelöltek
Filóné Ferencz Ibolya
Bordács József
dr. Sümegi Zoltán
dr. Széchenyi Attila
Szűcs Sándor
Porga Ferenc
Patay Vilmos
Szabó Péter
Balogh Ferenc
Kollár László
Tillmann András László
Rápolti Csilla Éva
Kaluzsnyi László
Styaszny László
Varga Szilárd Mihály
Bérces János
Rózsai György Sándorné
Szutyányi Zoltán
Sütőné Ujváry Ágnes
dr. Barcza Zsolt
Szántó Zoltán
TMVSZ
Bagdy László
Baksainé Kenessei Éva
Ónodi Szabolcs
dr. Hulin István
Schaffler Ádám
További jelöltek
Takler Ferenc
Gutai István
MSZP
Tóth Gyula
Pogátsa Alajos
dr. Vöröss Endréné
Néber Tibor
Knopf Attila
További jelöltek
dr. Radochay Imre
Wiszthaller Zoltán
Kovács János
Molnár Tünde
Király Zsuzsanna
MDF
Timár László
dr. Tóth Mária
Takács István
Markovics Mihály
Szél Nándor
További jelöltek
dr. Bérces Csaba
Oroszki István
Zöldné Kéri Gizella
Szentkirályi Attila
Helfenbein Péter
SZDSZ
Jobban Zoltán
Németh Zoltán
Szabó Zoltán
dr. Strasszer Tamás
Járfás Tamás
További jelöltek
Módra Tibor
Szekerczés Szilárd
TESZ-Völgységi Ipart.
dr. Fischer Sándor
Antal Márton
Baka Ferenc
dr. Klitzsch Günterné
Reiter Antalné
További jelöltek
Szűcs István
Somogyvári Gábor
Frey József
Góla Sándor
Kampány
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A szavazás menete
A választást 2006. október 1-jén bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
A szavazás alapvetően rendben zajlott, a területi választási bizottsághoz nem érkezett bejelentés. Egyedül Tolna város Mözs városrészében fordultak a helyi választási bizottsághoz egy „szavazó-szállítási” visszaélés kapcsán. A választás napjának szomorú eseménye egy idős paksi polgár halála a szavazóhelységből való távozás után.[18]
A 170 ezer szavazásra jogosult polgárból 92 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük közel három és fél ezren szavaztak érvénytelenül (3,7%).
A részvételi hajlandóság némileg eltért a két választókerületben. A kistelepüléseken a polgárok 56% ment el szavazni, míg a középvárosi kerületben ez az arány 51% volt.
Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepülési választókerületben jóval magasabb volt (4,5%-1,7%).
A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg, az MSZP második lett, rajtuk kívül az MDF jutott még be a közgyűlésbe. A további listák viszont egyik választókerületben sem érték el a közgyűlésbe jutáshoz szükséges 4%-os határt.
A legtöbb szavazatot a Fidesz-KDNP listája kapta. A Fidesz vezette fölállás nyolccal több hellyel gazdagodott, mint négy évvel korábban,[22] és az így elnyert 25 képviselői hely kényelmes többséget biztosított számukra. Az MSZP viszont épp nyolc helyet veszített, így 14 képviselői székékvel a második helyet mondhatta magáénak. Rajtuk kívül csak az MDF két jelöltje került be a megyeházára.
Kiesett a Tolna Megyei Emberek Szövetsége, így a megyei közgyűlésben csak országos pártok voltak jelen. Igaz, nem mindegyik országos párt, mivel kiesett az SZDSZ is, amelynek a rendszerváltást követő évtizedben meghatározó szerepe volt a megye politikai életében.
A be nem jutók között volt a Tolna Megyéért Választási Szövetség, és a két cigányságot képviselő szervezet: a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma, illetve a megyei Független Roma Civil Egyesület is.
Választókerületenként
A választási végeredményben a kistelepülési választókerület súlya nyomott nagyobbat, hiszen abban 26, míg a középvárosi kerületben csupán 15 képviselői helyet osztottak ki.
A középvárosi választókerületben több mint 27 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok több mint fele a Fidesz-KDNP (53%) listájára érkezett, míg az MSZP-t a polgárok bő harmada támogatta (36%). Előbbiek kilenc, utóbbiak hat képviselőt küldhettek a megyeházára.
Közel járt a 4%-os küszöbhöz az MDF (3,7%) és az SZDSZ (3,3%) listája is, előbbi 87, utóbbi 197 szavazattal maradt el tőle. Az SZDSZ a négy évvel korábbi eredményének alig a felét érte el középvárosi kerületben. Két további megyei lista maradt még alatta a bejutási küszöbnek.
A kistelepülési választókerületben több mint hatvanezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. A hatvanezer szavazatból 34 ezret a Fidesz-KDNP listájára adtak le, ami 55%-os arányt jelentett, ezzel messze megelőzve a versenytársait. Az MSZP második lett, 18 ezer szavazó bizalmát nyerve el (29%).
A Fidesz-KDNP 16, az MSZP pedig 8 képviselői helyhez jutott a kistelepülési választók bizalmából.
A kistelepülési kerületben a 4%-os bejutási küszöböt 2461 szavazat jelentette. Ezt a fentieken túl csak az MDF listája tudta meghaladni, több mint háromezer szavazója (5,4%) két képviselői helyet biztosított számára.
A be nem jutó szervezetek közül a Tolna Megyei Emberek Szövetségének (3,9%) lehetett ez a legfájdalmasabb, hiszen mindössze 67 vokssal maradtak el a küszöbtől. Nem jutott képviselői helyhez az SZDSZ (2,7%) sem, igaz nekik már négy évvel korábban sem sikerült a kistelepülési küszöb elérése. Kimaradt még három további szervezet, mindegyikük fél és két százalék körüli eredményt fölmutatva.
a párt megyei vezetője, aki a kistelepülés lista 2. helyéről került be a közgyűlésbe
»Az első szó a köszöneté, ami támogatóinkat illeti. Másodsorban hadd hívjam fel a figyelmet arra: papíron ugyan a Fidesz-KDNP szép győzelmet aratott Tolna megyében is, de még inkább igaz az, hogy ezt a választást tartalmilag az MSZP vesztette el. Ennek oka elsősorban a Gyurcsány-féle megszorító csomag: erre mondott nemet Tolna megye. A helyzet különleges lesz, hiszen az országot egy MSZP-SZDSZ kormány vezeti, ugyanakkor a megyei és városi vezetés többségét a Fidesz-KDNP adja. A helyi, megyei összefogás ezek után nem afféle szólam, hanem a társadalom által kikényszerített parancs. Egymásra vagyunk utalva, egy új fejezet kezdődött az országban.«
a párt Tolna Megyei Szervezetének elnöke, aki a kistelepülési lista 2. helyéről került be a közgyűlésbe
»Tolna megyében is érvényesült az országos áramlat: a kormánykoalíció megfizette a költségvetés rendbetételének, az egyensúlyi pályára állításnak az árát. A választási eredménytől függetlenül azt remélem, hogy az új ciklusban is folytatódnak korábbi, hasznos kezdeményezéseink. Ha az összefogásra biztató felhívás azt jelenti, hogy a száznyolc település fogjon össze a kétszázötvenezer Tolna megyei érdekében, akkor ezt csak üdvözölni tudjuk.«
a párt Tolna megyei választmányának elnöke, aki a középvárosi listát vezette, de nem került be a közgyűlésbe
»Azt mondtuk, hogy továbbra is szeretnénk jelen lenni a megyei közgyűlésben. Ez meg is valósult. Továbbra is annak a szakszerű, higgadt, nyugodt politizálásnak a jegyében kívánunk tevékenykedni, ami 1990 óta jellemez bennünket. Tagja a testületnek az MDF-es Horváth István, személye garanciát jelent törekvésünk sikerére.«
Az új közgyűlés alakuló ülésén, október 16-án Puskás Imrét, a Fidesz képviselőjét választotta meg elnökének (26 támogató szavazattal). A főállású alelnök a szintén fideszes Kapitány Zsolt, a társadalmi megbízatású alelnök pedig a KDNP képviselője, Pálos Miklós lett.[25]
A közgyűlés legnagyobb létszámú képviselőcsoportját a Fidesz alakította meg, 22 képviselővel. Vezetője Széles András lett. Az MSZP frakciója 14 fős volt, az élén Právics József állt. Rajtuk kívül csak a KDNP tudott képviselőcsoportot alakítani, a háromfős csoport munkáját Kovács István irányította. Az MDF két képviselője függetlenként végezte a munkáját. A közgyűlés hét állandó bizottságot működtetett, ezek közül négynek a Fidesz, egynek-egynek pedig a KDNP, az MSZP és az MDF adta az elnökét.[26]
A közgyűlés tagjai
A megválasztott képviselők
Fidesz-KDNP
⇄
kistelepülések
⇄
középvárosok
Hirt Ferenc
Koltai Tamás
Potápi Árpád
Kerecsényi Márton
Puskás Imre
Takács Zoltán
Pálos Miklós
Hadházy Árpád
Kapitány Zsolt
Réger Balázs
Várkonyi Zoltán
Filóné Ferencz Ibolya
Schranz Istvánné
Csike György
Bordács József
Sümegi Zoltán
Kristóf Károly
Kalányos János
Széchenyi Attila
Deák Sándor
Kovács István
Tar Csaba
Kishonti János
Széles András
Kalocsa Jenő
MSZP
kistelepülések
középvárosok
Frankné Kovács Szilvia
Tóth Gyula
Právics József
Pogátsa Alajos
Molnár József
Vöröss Endréné
Szabó Loránd
Néber Tibor
Szebényi Géza
Knopf Attila
Bakó Béla
Radochay Imre
Harangozó Tamás
Horváth Zsolt
MDF
kistelepülések
Dávid Ibolya
Horváth István
Jegyzetek
↑A 2006-ban érvényes jogi szabályozásra nézve lásd: 2006. évi önkormányzati választások. Jog. Törvények. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
↑Az előző választás óta a községek száma eggyel nőtt. Éppen a 2006-os önkormányzati választások napján Pári önállósult Tamási városától. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 101. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
↑ 21,021,1A jegyzőkönyvi adatok (C) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (E) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (I) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (E) és (I) mezője különbségének felel meg.
↑2002-ben a Fidesz az MDF-el, az MKDSZ-el és a Kisgazda Polgári Egyesülettel állított közös listát.
↑A megyei napilap beszámolója az alakuló ülésről:„Az elnök partnerséget kínál”, Tolnai Népújság, 2006. október 17., 1, 3. oldal (Hozzáférés: 2016. október 11.), az MTI hír: „Megalakult a Tolna megyei közgyűlés” (az archívumban csak keressésel - dátum és kulcsszavak - érhető el a hír), MTI (Magyar Távirati Iroda), 2006. október 16. (Hozzáférés: 2017. január 6.)