A koreai nyelv udvariassági rendszere

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ebben a szócikkben a koreai nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A koreai nyelv kiterjedt rendszerrel rendelkezik az udvariassági fokozatok kifejezésére. A rendszer két nézőpontot vesz figyelembe, az egyik a beszélőnek a hallgatóhoz való viszonya (akihez beszél), a másik a beszélőnek a mondat tárgyaként szolgáló személyhez való viszonya (akiről beszél). A modern koreai nyelv négyféle udvariassági fokozatot ismer. Az udvariassági formulák ismerete és pontos használata elengedhetetlen a koreai kultúrában, fontosságára példa a Korean Air döntése, mely az 1990-es években az udvariassági formulák miatt megtiltotta a pilótáknak a koreai nyelv használatát a fedélzeten, mert egy tanulmány szerint a túlzott udvariaskodás vezetett a légitársaság nagy számú baleseteihez.[1]

Fokozatok

A hallgatóhoz való viszony szerint

Igető Stílus Mondattípus
Kijelentő Kérdő Felszólító
가 ka- (menni)
먹 mok- (enni)
학생 이 hakszeng i-
(tanulónak lenni) 		Hivatalos-udvarias 갑니다 kamnida
먹습니다 mokszumnida
학생입니다 hakszengimnida 		갑니까 kamnikka
먹습니까 mokszumnikka
학생입니까 hakszengimnikka 		가십시오/가시오 kasipsio/kasio
먹으십시오 /먹으시오 mogusipsio/mogusio
–
Bizalmas-udvarias 가요 kajo
먹어요 mogojo
학생이에요 hakszengiejo 		가요 kajo
먹어요 mogojo
학생이에요 hakszengiejo 		가세요 kaszejo
먹으세요 moguszejo
–
Bizalmas 가 ka
먹어 mogo
학생이야 hakszengija 		가냐 / 가 kanja / ka
먹느냐/먹어 mognunja/mogo
학생이냐/학생이야 hakszenginja/hakszengija 		가/가라 ka / kara
먹어/먹어라 mogo / mogora
–
Semleges/propozitív 간다 kanda
먹는다 mognunda
학생이다 hakszengida 		가니 kani
먹니 mogni
학생이니 hakszengini 		–

A mondat tárgya szerint

Amikor a beszélő valakire utal, akkor a -si/-usi (시/으시) végződést használja a tisztelet kifejezésére a ráutalt személlyel kapcsolatosan (például: „Nagyapám a boltba megy”). Egyes igék illetve melléknevek tiszteleti alakja irreguláris.

Ige/melléknév Reguláris tiszteleti alak Fordítás
가다 (kada) 가시다 (kasida) menni
받다 patta 받으시다 (padusida) kapni
작다 (csakta) 작으시다 (csagusida) kicsi(nek lenni)
Ige/melléknév Irreguláris tiszteleti alak Fordítás
있다 (itta) 계시다 (kjesida) lenni
마시다 (masida) 드시다 (tusida) inni
먹다 (mokta) 드시다 (tusida) enni
먹다 (mokta) 잡수시다 (csapszusida) enni
자다 (csada) 주무시다 (csumusida) aludni
배고프다 (pegophuda) 시장하시다 (sidzsanghasida) éhesnek lenni

Ha a hallgató magasabb fokon áll a társadalmi ranglétrán, mint a mondat tárgya, akkor is, ha a mondat tárgya a beszélőnél nagyobb tiszteletet érdemel, ezt a fajta végződést elhagyják, például: „Tanárnő, ő itt a bátyám.” (A báty nagyobb tiszteletet érdemel a beszélőnél, a tanárnő azonban magasabb rangú, mint az idősebb testvér.) Az újságok egyáltalán nem alkalmazzák.

Megszólítások

Családtagok megszólításánál a -nim (-님) végződéssel lehet a tiszteletet kifejezni. A legáltalánosabban használt megszólítás a -ssi (-씨) végződés, melyet teljes névhez (권지용씨 Kvon Dzsijong-ssi) vagy keresztnévhez (지용씨 Dzsijong-ssi) lehet kapcsolni, utóbbi esetben általában közvetlenebb a hangnem. A modern Dél-Koreában egyre elterjedtebb a -ssi helyett a -nim kapcsolása az utónévhez.[2]

Főnév Tiszteleti alak Fordítás
할머니 (halmoni) 할머님 (halmonim) nagymama
아버지 (abodzsi) 아버님 (abonim) apa
형 (hjong) 형님 (hjongnim) férfi bátyja
누나 (nuna) 누님 (nunim) férfi nővére
오빠 (oppa) 오라버니 (oraboni) nő bátyja
아들 (adul) 아드님 (adunim) fia
딸 (ttal) 따님 (ttanim) lánya

Jegyzetek

  1. ↑ Korean Honorifics From Foreign Viewpoint, 2010. március 15. (Hozzáférés: 2012. szeptember 19.)
  2. ↑  Why you shouldn’t call someone “ssi” in Korean (en nyelven). Talk To Me in Korean. (Hozzáférés ideje: 2023-07-05.)

Források

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=A_koreai_nyelv_udvariassági_rendszere&oldid=758781”