A szolga
| A szolga (The Servant) | |
| 1963-as brit film | |
| Rendező | Joseph Losey |
| Producer | Joseph Losey |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró |
|
| Főszerepben | |
| Zene | John Dankworth |
| Operatőr | Douglas Slocombe |
| Vágó | Reginald Mills |
| Gyártás | |
| Gyártó |
|
| Ország |  Egyesült Királyság |
| Nyelv | angol |
| Játékidő | 114 perc |
| Költségvetés | 138 005 £ |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Netflix |
| Bemutató | Az adatok szerializációja sikertelen |
| További információk | |
A szolga (eredeti cím: The Servant) 1963-ban bemutatott fekete-fehér brit filmdráma, melyet Joseph Losey rendezett. A forgatókönyvet Harold Pinter írta, Robin Maugham 1948-as The Servant című kisregényéből. A főbb szerepekben Dirk Bogarde, Sarah Miles, James Fox és Wendy Craig látható. 1963 szeptemberében mutatták be a 24. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, majd november 14-én a londoni mozikban. Pozitív kritikákat kapott, a 17. BAFTA-gálán számos díjat és jelölést szerzett. A 20. századi brit filmművészet legjobbjai közt tartják számon.[1][2]
Cselekmény
Tony gazdag londoni fiatalember, saját bevallása szerint Brazíliában tervez városokat felépíttetni. Új, angliai otthonába beköltözve felfogad lakájként egy Hugo Barrett nevű férfit. Barrett könnyedén veszi a munka kihívásait és gazdájával – eltérő társadalmi osztályukhoz méltó kereteken belül – jó viszonyt alakít ki. Ez azonban megváltozik, amikor Tony barátnője, Susan találkozik a szolgálóval. A nő gyanúsan tekint rá és arra kéri barátját, mondjon fel alkalmazottjának, de ő ezt visszautasítja. Hogy szeretőjét, Verát is maga mellett tudhassa, Barrett meggyőzi munkaadóját egy szobalány szükségességéről. Amikor Tony ebbe beleegyezik, Barrett a nővéreként mutatja be a lányt. Barrett bátorítására Vera elcsábítja új főnökét. Amikor Tony és Susan előbb ér haza vakációjukról, megdöbbenve találják Barrett-et és Verát az ágyban. A "vérfertőzés" miatti dühében Tony Barrettre támad, de az elmagyarázza valódi kapcsolatát a lánnyal, aki állítása szerint a menyasszonya. Verával nyilvánvalóvá teszik azt is, hogy korábban Tony is szexuális kapcsolatba került a szobalánnyal, Susan döbbenetére. Tony elküldi őket és Susan is távozik. Tony azonban már túlságosan függ Barrett és Vera szolgálataitól. Részegessé válik, amit az is súlyosbít, hogy Susan nem válaszol a telefonhívásaira. Tony egy bárban összefut volt szolgálójával, és ő visszakönyörgi magát az állásba. Ennek érdekében előad egy kitalált sztorit, mely szerint Vera belőle is bolondot csinált. A két férfi kapcsolata azonban gyökeresen megváltozik: a korábban szerény Barrett immár hatalmaskodik munkaadója felett, míg az gyerekesen kezd viselkedni. A szolgáló Verát is visszahívja a házba. Susan felbukkan és megpróbálja visszahívni magához Tonyt. A férfi azonban már teljes mértékben az őt alkohollal és prostituáltak társaságával ellátó Barrett-től függ. Susan váratlanul megcsókolja a lakájt, aki erőszakosan viszonozza ezt. A részeg Tony megpróbál közbeavatkozni, de elesik és a prostituáltak kinevetik. Tonyból ekkor kirobban dühe, ezért Barrett mindenkit elküld a házból. Távozása előtt Susan egyik ékszerével megpofozza Barrett arcát, ezután az egy pillanatra megdöbbent férfi felsegíti rá kabátját és a nő távozik. Barrett felsétál az emeletre, ahol Vera vár rá, elhaladva a részegen a földön heverő és egy italt szorongató munkaadója mellett.
Szereplők
| Szerep | Színész | Magyar hang[3] |
|---|---|---|
| Hugo Barrett | Dirk Bogarde | Kautzky József |
| Vera | Sarah Miles | Almási Éva |
| Susan Stewart | Wendy Craig | Földi Teri |
| Tony | James Fox | Tordy Géza |
| Lady Agatha Mounset | Catherine Lacey | |
| Lord Willie Mounset | Richard Vernon | |
| püspök az étteremben | Patrick Magee | |
| segédlelkész az étteremben | Alun Owen | |
| idősebb nő az étteremben | Doris Nolan | |
| fiatalabb nő az étteremben | Jill Melford | |
| előkelő nő az étteremben | Ann Firbank | |
| előkelő férfi az étteremben | Harold Pinter | |
| lány a telefonfülke előtt | Dorothy Bromiley | |
| dzsesszbanda vezetője | Johnny Dankworth | |
| önmaga (a pubban) | Davy Graham |
Fogadtatás
Kritikai visszhang
A Rotten Tomatoes-on 51 kritika összegzése alapján 90%-os értékelésen áll. A weboldal szöveges összefoglalója szerint „nem kismértékben Joseph Losey rendező és Harold Pinter forgatókönyvíró kiváló munkájának köszönhetően A szolga művészi precizitással sújt le a társadalmi osztályok közti megosztottságra.”[4]
Díjak és jelölések
| Szervezet | Év | Kategória | Jelölt mű | Eredmény | Ref. |
|---|---|---|---|---|---|
| British Academy of Film and Television Arts (BAFTA-díj) | 1964 | legjobb brit színész | Dirk Bogarde | Elnyerte | [5] |
| legjobb brit színésznő | Sarah Miles | Jelölve | |||
| legjobb operatőr (fekete-fehér film) | Douglas Slocombe | Elnyerte | |||
| legjobb brit film | Joseph Losey és Norman Priggen (producerek) | Jelölve | |||
| legjobb film bármilyen forrásból | Jelölve | ||||
| legjobb brit forgatókönyv | Harold Pinter | Jelölve | |||
| legígéretesebb elsőfilmes főszereplő | James Fox | Elnyerte | |||
| Wendy Craig | Jelölve | ||||
| Velencei Nemzetközi Filmfesztivál | 1964 | Arany Oroszlán díj | Joseph Losey | Jelölve |
Jegyzetek
- ↑ The 100 best British films. Time Out London. Time Out Group, 2018. szeptember 10. (Hozzáférés: 2024. június 24.)
- ↑ Entertainment Best 100 British films - full list (English nyelven). BBC News, 1999. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. június 24.)
- ↑ A szolga - 1. magyar változat (1968) - ISzDb (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2024. június 24.)
- ↑ The Servant (English nyelven). Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2024. június 24.) „Thanks in no small part to stellar work from director Joseph Losey and screenwriter Harold Pinter, The Servant strikes at class divisions with artful precision.”
- ↑ Film in 1964 | BAFTA Awards (English nyelven). BAFTA. (Hozzáférés: 2024. június 24.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a The Servant (1963 film) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- A szolga a PORT.hu-n (magyarul)
- A szolga az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A szolga a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A szolga a Box Office Mojón (angolul)
|
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |