Abonyi Arany
| Abonyi Arany | |
| Született | Abonyi Aranka 1899. február 12. Budapest VIII. kerülete |
| Elhunyt | 1967. október 28. (68 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (Tor-71. fülke)[1][2] |
Abonyi Arany, születési nevén Abonyi Aranka, férjezett Marton Sándorné (Budapest, Józsefváros, 1899. február 12.[3] – Budapest, 1967. október 28.)[4][5] festő, művészeti író, újságíró.
Élete
Abonyi Salamon Ármin (1867–1945) kereskedő-segéd és Blum Fáni gyermekeként született zsidó családban. A budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Újság szerkesztőségének tagja volt, ezért a proletárdiktatúra bukása után emigrált Magyarországról és Franciaországban telepedett le. 1929-től Párizsban különböző magyar, illetve francia nyelvű újságok munkatársa volt, s ő vezette a Párizsi Hírlap művészeti és irodalmi rovatát, mindeközben pedig művészettörténetet tanult, és festett. A második világháború kezdetén feltehetőleg még Párizsban tartózkodott, azonban 1944 elején már Budapesten tartott tárlatvezetéseket a Népszava korabeli cikkei alapján.[6] A háború után a Képzőművészeti Főiskola tudományos osztályának munkatársaként működött, később pedig a Népszava szerkesztőségében dolgozott. Cikkei és tanulmányai a Művészetben, továbbá a Magyar Nemzetben is megjelentek. Férje a Debrecenből származó Marton (Moskovits) Sándor (1895–1942) volt, akihez 1929. március 18-án Párizsban ment nőül.[7] Férje 1942 októberében elesett a keleti fronton. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Főbb művei
- M. Abonyi Arany: A szovjet szobrászat; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Művészettörténeti kiskönyvtár)
- M. Abonyi Arany: A szovjet festőművészet; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Művészettörténeti kiskönyvtár)
Díjai, elismerései
- Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
Jegyzetek
- ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1006/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 2922/1967. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Gyászjelentése (1967). (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Tárlatvezetés. Népszava pp. 17, 1944. március 12. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1295/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
- Magyar portrék. Páris, Éditions Polyglottes, 1934, [1935].
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Magyar Nemzet; 1967. okt. 31
