Adam Henryk Małysz (Wisła, 1977. december 3. –) olimpiai ezüst- és bronzérmes, négyszeres világbajnok lengyel síugró, négyszeres összetett világkupagyőztes. Lengyelországban háromszor választották meg az év sportolójának. Lutheránus vallású.
Adam Małysz a „Wisła” Sportklub (Klub Sportowy Wisła) csapatánál kezdte a pályafutását, Jan Szturc volt az első edzője. Hamar felfedezték a tehetségét, már az 1991–92-es szezonban tagja lett a lengyel keretnek. Az 1995–1996-os idényben mutatkozott be a nemzetközi porondon. Az Iron Mountain versenyen harmadik lett, a Világkupában először az 1996–1997-es idényben indult és 610 pontot szerzett, amivel a 10. helyen végzett. A négysáncversenyen ebben az évben 8. lett. A következő idényben csak 43 pontot szerzett (57. helyezett volt az összetettben). Az 1998–1999-es idényben csak 58 pontja volt, amivel a 46. helyen végzett. Ezután már kezdte régi formáját idézni: 2000-ben 214 ponttal 28. lett.
A 2000–2001-es idényben meglepetésre első lett, a négysáncversenyt is ő nyerte – ezt azóta sem sikerült megismételnie. Ebben az évben összesen 11 versenyt nyert – még csak egyet kellett volna nyernie, hogy beállítsa Primoz Peterka vonatkozó rekordját –, és további három alkalommal állt dobogón. A lahti északisí-világbajnokságon aranyat nyert középsáncon, ezüstöt nagysáncon. A 2001–2002-es és a 2002–2003-as idényben is megvédte címét: megnyerte az összetett Világkupát, de harmadszori győzelmében már nagy szerepe volt – saját kitűnő idényvégi teljesítménye mellett – Sven Hannawald és Andreas Widhölzl formahanyatlásának is.
A 2002. évi téli olimpiai játékokon bronzérmet nyert középsáncon, ezüstöt nagysáncon. (A csapattal 6. lett.) A 2003-as északisí-világbajnokságon mind közép-, mind nagysáncon aranyérmet nyert.
A következő Síugró-világkupában nem tudta megvédeni a címét. Egyetlen versenyt sem nyert, és először január közepén, Zakopanéban állt dobogóra. Még további három második helyet szerzett, ezzel a 12. helyen végzett, és nagyjából semmi esélye nem volt megnyerni a sorozatot. Az év végén a 2004-es sírepülő-világbajnokságon 11. lett.
A következő szezonra összeszedte magát, de a fantasztikus formában lévő Janne Ahonen mögött nem volt reális esélye az első helyre. Két hónapig csak ő nyert versenyt a finnen kívül (december 11-én, Harrachovban), de a szapporói versenyen nem szerepelt, a obertsdorfi vb előtt így már Roar Ljökelsöy volt az első. A vb-n nem tudta megvédeni címét: csak 6. lett a középsáncon, a nagyon pedig 11. Az év végére a Skandináv Turnét megnyerő Matti Hautamäki is lehajrázta, Malysz 1201 ponttal a 4. helyen végzett.
A 2005–2006-os szezonban nem volt sok sikere: a négysáncversenyen csak 35. lett (csak kettőn indult, az edző hazaküldte formahanyatlás miatt), a torinói olimpián csak 7. lett normálsáncon és 14. a nagysáncon.
2006 nyarán harmadszor is megnyerte a Grand Prix-t Wolfgang Loitzl előtt, noha csak hét versenyen szerepelt a tízből.
Eredményei
Olimpiák
Egyéni
1998Nagano (Japán) – 51. helyezett (középsánc), 52. helyezett (nagysánc)
Oslo/Holmenkollen – 1996. március 17.
Szapporo – 1997. január 14.
Innsbruck – 2001. január 4.
Harrachov – 2001. január 13.
Salt Lake City – 2001. január 20.
Willingen – 2001. február 2.
Falun – 2001. március 7.
Kuopio – 2001. november 23.
Engelberg – 2001. december 16.
Val di Fiemme/Predazzo – 2001. december 22.
Zakopane – 2002. január 20.
Planica – 2007. március 23.
