Admonti kódex
Az Admonti kódex a legrégibb magyar törvénykönyvek nem teljes, latin szövegű kézirata. 1956-ban restaurált fehér bőrkötés védi a 165 pergamenlapot, melyből 8 lapot, I. István magyar király törvényeit, másolattal helyettesítettek, mivel azok Magyarországra kerültek.
Jelentősége
.jpg)
István, László és Könyves Kálmán királyok dekrétumainak eddig ismert legpontosabb szövegét tartalmazza összefűzve. A törvényeket német mintára fogalmazták, de a cikkelyekben a sajátos magyarországi viszonyokat is figyelembe vették. A második törvénykönyvet feltehetően I. András idejében szerkeszthették egybe.
Története
A kódex összeállítása az 1100-as években történt, a benne foglalt másolatok eltérő helyeken és időben készültek. Az 1370-ben, a könyvtári gyűjtemény összeírásakor[1] tévesen az ókori római jog alapművének, a Codex Iustinianus egy másolatának gondolták. Tartalmát a modern kor számára Wilhelm Wattenbach német tudós fedezte fel 1846-ban a stájerországi, admonti bencés kolostor könyvtárában, ez volt a 712. számozású kötet.[2] A legértékesebb 8 lapot, I. István magyar király törvényeit 1934-ben kimetszették, Hóman Bálint miniszter hozzájárulásával 20 ezer pengőért megvette a Országos Széchényi Könyvtár, ahol jelenlegi jelzete: Clmae 433. Cs.G.K. Lantos Adolf aki a lapok megvásárlását intézte, akkor elkészítette és jegyzetekkel együtt kiadta hasonmás változatát 300 példányban.
Hivatkozások
Források
- Magyar Katolikus Lexikon: Admonti kódex
- Závodszky Levente: A Szt István, Szt László és Kálmán korabeli törv-ek. Bp., 1904.
- Mikó Gábor: Szent István király törvényeinek legrégibb kézirata. Az Admonti kódex 2014
- I. Szt István törvényeinek XII. sz. kézirata, az admonti kódex. Facsimile kiadvány, Budapest, 1935.