Albert B. Fall
| Albert B. Fall | |
 | |
| USA | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Frankfort |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen El Paso |
| Sírhely | Evergreen Cemetery |
| Párt | Republikánus Párt |
| Szülei | Edmonia Louisa Fall |
| Házastársa | Emma Garland Morgan Fall |
| Foglalkozás |
|
.png) | |
| Albert B. Fall aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Albert B. Fall témájú médiaállományokat. | |
Albert Bacon Fall (Frankfort, 1861. november 26. – El Paso, 1944. november 30.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Új-Mexikó, 1912–1921).
Élete
A mexikói forradalom idején, amikor 1911-től 1913-ig Francisco Ignacio Madero kormányzott, az Amerikai Egyesült Államokban sokan úgy vélték, a mexikói kormány tevékenykedése nem felel meg az amerikai érdekeknek, ezért egy intervencionista csoport alakult, amely katonai beavatkozást sürgetett Mexikóban. A csoport élén Albert Fall szenátor állt, és egy olyan különbizottság felállítását indítványozta a szenátusban, amelynek feladata a mexikói helyzet tanulmányozása volt és az, hogy javaslatokat dolgozzon ki a kormány számára a mexikó belügyekbe való beavatkozásra.[2] Végül nyílt katonai intervencióra egyelőre nem került sor, mert az úgynevezett tragikus tíz nap eseményeinek eredményeképpen a Madero-kormány megbukott.[3] Miután azonban Victoriano Huerta kormánya vette át a hatalmat, az amerikaiak két okból is aggódni kezdtek. Egyrészt a Huerta-kormány az amerikaiakkal szemben az európai befektetőket részesítette előnyben, másrészt pedig a forradalmárok által árulónak és diktátornak tartott Huerta ellen együtt harcoltak Venustiano Carranza alkotmánypárti erői (köztük Pancho Villa) és Emiliano Zapata seregei, és félő volt, hogy ha ezek a forradalmárok döntik meg a Huerta-kormányt, akkor amerikai szempontból még kedvezőtlenebb helyzet jöhet. Ezért március 9-én Albert Fall felszólalt a szenátusban: szárazföldi és tengeri erők bevetését követelte Mexikóban. Első indokként azt hozta fel, hogy így lehetne garantálni az amerikai és más idegen állampolgárok biztonságát, majd hozzátette, így kellene „elhozni a békét” Mexikóba, végül odáig is eljutott, hogy kijelentse: „megfelelő” embereket kell ültetni a mexikói hatalomba.[4]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Encyclopædia Britannica (English nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Lavrov 1972 151.
- ↑ Lavrov 1972 152–165.
- ↑ Lavrov 1972 194.
Források
- A chronological list of senators since the First Congress in 1789. pdf.js, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
- David Bratman: Senators alphabetically. home.earthlink.net, 2012 [last update]. [2015. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
- Biographical Directory of the United States Congress (angol nyelven). bioguide.congress.gov. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa
- ↑ Lavrov 1972: Lavrov, Nyikolaj Matvejevics. A mexikói forradalom 1910–1917 (magyar nyelven). Kossuth Könyvkiadó [1972] (1983). ISBN 9630922517
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Új-Mexikó szenátorai | ||
|---|---|---|
| Class 1 |  | |
| Class 2 | ||
|
Ez az amerikai politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |