Alekszandr Vasziljevics Szamszonov

Alekszandr Vasziljevics Szamszonov
Alekszandr Szamszonov tábornok 1913-ban
Született	1859. november 2. Andrejevka, Orosz Birodalom (ma: Ukrajna)
Meghalt	1914. augusztus 2. (54 évesen) Willenberg, Kelet- Poroszország
Állampolgársága	orosz
Nemzetisége	Orosz
Fegyvernem	Orosz cári hadsereg
Szolgálati ideje	1877–1914
Rendfokozata	lovassági tábornok
Egysége	2. orosz hadsereg
Csatái	orosz–japán háború, első világháború
Kitüntetései	Knight of the Order of St. Alexander Nevsky Order of Saint Anna, 1st class Order of Saint Anna, 2nd class Order of Saint Anna, 3rd class Order of Saint Anna, 4th class Fehér Sas-rend Order of Saint Stanislaus, 1st class Order of Saint Stanislaus, 2nd class Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata Order of Saint Stanislaus, 3rd class Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata Order of St. Vladimir, 2nd class Order of St. George, 4th class Szent Szaniszló-érdemrend
Halál oka	lőtt seb
Iskolái	Nikolaevskaya Cavalry School
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Vasziljevics Szamszonov témájú médiaállományokat.

Alekszandr Vasziljevics Szamszonov (oroszul: Александр Васильевич Самсонов; Andrejevka, 1859. november 2. – Willenberg, 1914. augusztus 29.) orosz tábornok, a 2. orosz hadsereg parancsnoka.

Származása

Andrejevkában, az akkori Orosz Birodalom részét képező kisvárosban, a mai Ukrajna területén született 1859. november 2-án.

Katonai pályafutása

A lovastiszti iskola elvégzése után harcolt az orosz–török háborúban (1877–1878). 1884-ben elvégezte a vezérkari akadémiát. 1896-tól 1904-ig egy lovassági iskola parancsnoksága volt a kezében, 1902-ben kapta meg a tábornoki kinevezését. Az orosz–japán háború során (1904–1905 között) egy lovashadosztály parancsnoka volt. A mukdeni csata idején látványosan összeveszett Pavel Rennenkampf tábornokkal, akivel az első világháború folyamán együtt kellett működnie.

Az első világháború

Az első világháború kitörése után nem sokkal, 1914 augusztusában lovassági tábornoki rangban a 2. orosz hadsereg parancsnokának nevezték ki. Együtt kellett volna működnie régi ellenségével, Rennenkampf tábornokkal, ez viszont nem volt sikeres. A kölcsönös bizalmatlanság és a rossz szervezés azt eredményezte, hogy a tannenbergi csatában hadserege súlyos vereséget szenvedett.

A tannenbergi csata

1914. augusztus 25-én Tannenbergnél (ma: Stębark) csaptak össze a Paul von Hindenburg és Erich Ludendorff vezette 8. német hadsereg a Szamszonov és Rennenkampf által irányított 1. és 2. orosz hadsereggel. A csatában a már említett rivalizálás miatt, a németeknek sikerült bekeríteni az orosz erőket. Szamszonov, miután a küzdelem kilátástalanná vált, utasította vezérkarát, hogy a megmaradt, megtépázott orosz erők törjenek ki a német bekerítésből.

Halála

A parancs kiadása után rövidesen, a pusztítást és a hatalmas emberáldozatot látva Willenbergnél (ma: Wielbark) az egyik közeli erdőbe sétált. Elővette pisztolyát, és főbe lőtte magát. A halálának helyén egy emlékkő áll ma.

Források

• A SZTE egyetem I. világháborús oldala

További információk

• Kosztyantin Slahovij: Porazka, jaka vrjatuvala Antantu (Egy vereség, mely megmentette az Antantot), in: Deny, 2003. február 8. (ukránul)

Kapcsolódó szócikkek

• Tannenbergi csata (1914)
• Első világháború
• Orosz–japán háború