Alexander Béla
| Alexander Béla | |
 | |
| Alexander Béla | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Késmárk |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Schwartz Erzsébet[1]/Schwartz Elza[2] |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1879) |
| Halál oka | sugárbetegség, influenza |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Béla témájú médiaállományokat. | |
Alexander Béla, szlovákul Vojtech Alexander (Késmárk, 1857. május 30.[3][4] – Budapest, 1916. január 15.)[1] magyar[5] orvos, röntgenológus, egyetemi tanár.
Élete
Alexander Ignác és Beck Matild fia. A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet, majd három éven keresztül a budapesti kórbonctani intézet tanársegéde volt. 1882-től Késmárkon folytatott magángyakorlatot, s ekkor kezdett röntgendiagnosztikával foglalkozni. 1907-ben ő lett a vezetője a budapesti egyetemi központi laboratóriumnak, majd 1909-ben a radiológia magántanára és első előadója Magyarországon. 1914-ben rendkívüli tanár. Nemzetközi hírnevére a csontfejlődéssel, a mozgásokkal kapcsolatos röntgenvizsgálatainak köszönhetően tett szert. A sugárhatás nagyban hozzájárult korai halálához. 1916. január 15-én este 9 órakor halt meg influenzában.[1] A késmárki temetőben nyugszik.[2] Haláláról a Vasárnapi Ujság is beszámolt.[6]
Tagság
Emlékezete
- A Magyar Radiológus Társaság 1964-ben megalapította az Alexander Béla-emlékérmet, amelyet azon személyeknek osztanak ki, akik a magyar radiológia területén jelentős eredményeket értek el.
- Mellszobra áll Münchenben.
- Róla nevezték el a budapesti Radiológiai Intézetet.
- Emléktáblát helyeztek el késmárki szülőházán.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Halotti bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári halotti akv. 187/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 10.)
- ↑ 2,0 2,1 Alexander Béla gyászjelentése. (Hozzáférés: 2024. december 10.)
- ↑ Keresztelési bejegyzése, Késmárk r.k.
- ↑ Alexander Béla. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
- ↑ Egyes források szerint szlovák volt.
- ↑ Halálozások. Vasárnapi Ujság, LXIII. évf. 4. sz. (1916. január 23.) 8. o.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Semmelweis Egyetem
- Alexander Bela
- ALEXANDER, Béla (Vojtech) - CESA project
További információk
- Gondolatok Alexander Béla plasztikus röntgenképeiről
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Józsefvárosi Lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Bp., MSZMP VIII. ker. Bizottsága - Fővárosi Tanács VIII. ker. Tanács, 1970
- Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6612-5
- Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. ISBN 963-85433-5-3
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
- Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
