Amin Maalouf

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Amin Maalouf
2013-ban
2013-ban
Születettأمين رشدي معلوف[1]
Az adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
HázastársaAndrée Maalouf
SzüleiOdette Maalouf
Rushdi Maalouf
Foglalkozása
Tisztségeperpetual secretary of the French Academy (2023. szeptember 28. – )
Iskolái
  • Collège Notre-Dame de Jamhour
  • Szent József Egyetem (Bejrút)
Kitüntetései
Lista
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Knight First Class of the Order of the Lion of Finland
  • honorary doctor of the Rovira i Virgili University
  • A Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
  • honorary doctorate from the American University of Beirut
  • Franco-Arabic Friendship Award (1986)
  • Paul Flat Prize (1987)
  • Prix Maison de la Presse (Samarkand, 1988)
  • Goncourt-díj (The Rock of Tanios, 1993)
  • International Nonino Prize (1998)
  • Prix Européen de l'Essai Charles Veillon (1999)[2]
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének tisztje (2003. november 14.)[3]
  • Premis Internacionals Terenci Moix (2005)
  • Princess of Asturias Literary Prize (2010)[4]
  • Grand Cordon of the National Order of the Cedar‎ (2013. november 10.)[5]
  • A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka (2014. május 14.)[6]
  • Officer of the Order of Cultural Merit (2014. november 18.)[7]
  • a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének főtisztje (2019)
  • Vauban Prize (2023)[8]
  • a francia Becsületrend tisztje (2024. július 3.)[9]
  • Catalonia International Prize (2024. november 26., Generalitat of Catalonia)[10]
A Wikimédia Commons tartalmaz Amin Maalouf témájú médiaállományokat.

Amin Maalouf (Bejrút, 1949. február 25. –) francia nyelven alkotó francia–libanoni író. Testvére, Nassim Maalouf libanoni klasszikus trombitaszólista. Közgazdasági és szociológiai tanulmányai után újságíró lett az arab nyelvű An Nahar napilapnál. A libanoni háború következtében 1975-ben Párizsba költözött, ahol a Jeune Afrique főszerkesztője lett. 1993-ban Goncourt-díjat kapott. 2011. június 23-án a Francia Akadémia tagjává választották, Claude Lévi-Strauss székét foglalta el. 2023. szeptember 28-án a Francia Akadémia állandó titkárává választották.[11]

Regényei

Esszék

  • Les croisades vues par les Arabes, éd. J'ai Lu, 1983, ISBN 2-290-01916-X – A keresztes háborúk arab szemmel (1997) ISBN 9630771403
  • Les Identités meurtrières (1998) – Gyilkos identitások
  • Origines (2004) – Eredet (2010) ISBN 9789630790246
  • Le Dérèglement du monde (2009)
  • Un fauteuil sur la Seine: Quatre siècles d’histoire de France (2016)

Operalibrettók

  • 2001: L’Amour de loin, zene: Kaija Saariaho
  • 2004: Adriana Mater, zene: Kaija Saariaho
  • 2006: La Passion de Simone, oratórium, zene: Kaija Saariaho
  • 2010: Émilie, zene: Kaija Saariaho

Előszók

  • Pour une éducation bilingue : Guide de survie à l'usage des petits européens, Anna Lietti (Petite Bibliothèque de Payot, 1981)
  • De la Divination, Cicero (Les Belles Lettres, 1992)
  • Le Prophète, Halíl Dzsibrán (Le Livre de Poche, 1993)

Magyarul

  • Taniosz sziklája. Regény; ford. Paller Éva; Európa, Bp., 1996
  • A keresztes háborúk arab szemmel; ford. V. Tóth László; Európa, Bp., 1997
  • Levantei kikötők; ford. Bognár Zsuzsa; Európa, Bp., 1998
  • Szamarkand; ford. Paller Éva; Európa, Bp., 2000
  • Baldassare nagy utazása; ford. Jancsó Júlia(wd); Európa, Bp., 2003
  • A pápa rabszolgája, Leo Africanus; ford. Szathmári Éva; Európa, Bp., 2007
  • Fénykertek. Máni életének regénye; ford. Marádi Krisztina; L.N.L., Hajdúszoboszló, 2008 (A fenséges kert legerősebb fája sorozat)
  • Eredet; ford. Lőrinszky Ildikó; Európa, Bp., 2010
  • Taniosz sziklája. Regény; ford. Paller Éva; Európa, Bp., 2013
  • A tévelygők; ford. Lőrinszky Ildikó; Európa, Bp., 2014

Jegyzetek

  1. ↑ امين رشدي معلوف | المشرع قضاء المتن الشمالي جبل لبنان. (Hozzáférés: 2023. február 11.)
  2. ↑ https://fondation-veillon.ch/archive/index.php?tag/1999-amin-maalouf. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
  3. ↑ Journal officiel de la République française (français nyelven) pp. 19407, 2003. november 15. (Hozzáférés: 2019. május 20.)
  4. ↑ https://www.fpa.es/es/premios-princesa-de-asturias/premiados/2010-amin-maalouf.html?especifica=0#:~:text=Amin%20Maalouf%20Premio%20Pr%C3%ADncipe%20de,simb%C3%B3lico%20de%20convivencia%20y%20tolerancia.
  5. ↑ https://www.lorientlejour.com/article/841317/limmortel-amine-maalouf-grand-cordon-de-lordre-du-cedre.html. (Hozzáférés: 2019. május 20.)
  6. ↑ Journal officiel de la République française (français nyelven) pp. 8034, 2014. május 15. (Hozzáférés: 2019. május 20.)
  7. ↑ Journal de Monaco (français nyelven) pp. 2659, 2014. november 21. (Hozzáférés: 2019. május 20.)
  8. ↑ https://www.aa-ihedn.org/page/383253-commission-du-prix-vauban
  9. ↑ PRER2412669D
  10. ↑ 324 (català nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 26.)
  11. ↑ Florence Bouchy: Amin Maalouf a été élu secrétaire perpétuel de l’Académie française (francia nyelven). lemonde.fr, 28-09-2023. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Amin_Maalouf&oldid=204916”