Anselmo Suárez y Romero

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Anselmo Suárez y Romero
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Havanna
Elhunyt1878 (59-60 évesen)
Állampolgárságakubai
Foglalkozásaíró

Anselmo Suárez y Romero (Havanna, 1818 – Havanna, 1878) elismert kubai író. Legismertebb műve a spanyol nyelven írt Francisco, amely az amerikai kontinens rabszolgaságát mutatja be.

Élete

Suárez y Romero a San Carlos nevelőintézetben és a Havannai Egyetemen tanult, itt szerzett diplomát 1837-ben; tanítással, közneveléssel és újságírással foglalkozott.[1] Irodalmi munkássága az Una noche de retreta, Un viejo impertinente, Un recuerdo című művekkel kezdődött, amelyet a Biografía de Carlota Valdés 1838-ban történő kiadása követett. (angolul: Biography of Carlota Valdés).[2] Domingo del Monte kubai reformer-író fölkérésére 1838–1839-ben írta Francisco című regényét a rabszolgaság ellen, melyet csak halála után, 40 évvel később publikáltak.[3][4] 1859-ben adta ki Cikkgyűjtemény-ét (Colección de Artículos), benne néhány mesteri színvonalú, korrajzízű cikkel. Ugyanebben az évben felvételt nyer a Jogászok Szövetségébe. 1862-ben, Havannában több műve is napvilágot látott, köztük rövidebb-hosszabb esszék a köznevelés és az iskolarendszer reformja témakörében. 1870-ben jelentették meg a Jogi esetek kritikai szemléi (Cartas críticas sobre asuntos jurídicos) című gyűjteményét. 1880-ban végre megjelent spanyol nyelven a Francisco, amely az amerikai kontinens, elsősorban Kuba rabszolgaságát mutatja be.[2][5][6] A regény számos új kiadást ért meg.

Irodalmi karrier

Anselmo Suárez y Romero mesterműve a Francisco, alcímén A cukormalom avagy a mező szépségei,[2] 1838 és 1839 között íródott és az amerikai kontinens első rabszolgaság ellenes regényének tartják. A másik mű, amely szintén a rabszolgaság eltörléséről szól, a Petrona és Rosalía című novella 1838-ból, amelyet Félix Tanco y Bosmeniel (1797–1871) írt, 1925-ben adták ki, és szintén a 19. századi rabszolgaság életét mutatja be.[5] A Francisco című regény, amely Juan Francisco Manzano évekkel korábban írt életrajzi írásán, az Egy rabszolga önéletrajzán ("Autobiografía de un esclavo") alapul, amelyet később Angliában publikáltak,[7] utat mutatott több irodalmi alkotás számára: Cirilo Villaverde Cecilia Valdés regénye kezdte 1839-ben, Gertrudis Gómez de Avellaneda Sab című regénye 1841-ben, Pedro José Morillas műve, az El Ranchador 1856-ban, Antonio Zambrana El negro Francisco címen 1873-ban, végül Alejo Carpentier ¡Ecué-Yambá! című műve 1933-ban.[8][9][10] Bár a Francisco évekkel a Tamás bátya kunyhója előtt készült, a gyarmati cenzúra nem engedte publikálni. A regény kéziratát 1840-ben juttatták el Richard Robert Madden brit hivatalnok és abolicionista részére, az Egy rabszolga önéletrajza Suarez y Romero által lektorált példányával együtt.[3][6][11]

Bibliográfia

Jegyzetek

  1. ↑ Fay, John William. The Cyclopædia of American biography, Volume 5. Press Association Compilers (1915). Hozzáférés ideje: 2012. január 2. 
  2. ↑ 2,0 2,1 2,2 Suárez y Romero, Anselmo. Francisco. N. Ponce de León, 156. o. (1880) 
  3. ↑ 3,0 3,1 Rosenthal, Debra J. Race mixture in nineteenth-century U.S. and Spanish American fictions. location: University of North Caroline Press, 73. o. (2004). ISBN 978-0-8078-5564-5 
  4. ↑ Branche, Jerome. Colonialism and race in Luso-Hispanic literature. https://books.google.com/books?id=rw_hrGinf8QC:+University of Missouri Press, 125. o. (2006). ISBN 978-0-8262-1613-7 
  5. ↑ 5,0 5,1 Gonzalez Echevarría, Roberto. The Cambridge History of Latin American Literature: The twentieth century.. https://books.google.com/books?id=Whqnbvivog4C:+Cambridge University Press, 184. o. (1996). ISBN 978-0-521-34070-0 
  6. ↑ 6,0 6,1 Burton, Gera. Ambivalence and the postcolonial subject: the strategic alliance of Juan Francisco Manzano and Richard Madden. Peter Lang, 34. o. (2004). ISBN 978-0-8204-7058-0. Hozzáférés ideje: 2011. január 2. 
  7. ↑ Cluster, Dick; Hernández, Rafael (2008). The History of Havana. MacMillan
  8. ↑ Bammer, Angelika. (1994). Displacements: cultural identities in question, volume 15 of Theories of contemporary culture. Indiana University Press.
  9. ↑ Gómez de Avellaneda, Gertrudis.szerk.: Nina M. Scott: Sab; and, Autobiography. University of Texas Press, xx. o. (1993) 
  10. ↑ Suárez y Romero, Anselmo.szerk.: Fernando Díaz Ruiz: Francisco, el ingenio o Las delicias del campo. Editorial Doble J, S. L. (2009). ISBN 84-96875-02-4 
  11. ↑ Handbook of Hispanic cultures in the United States, Volume 3. Arte Público Press (1994) 

Források

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Anselmo_Suárez_y_Romero&oldid=354056”