Aranyfejű földirigó
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Geokichla citrina (Latham, 1790) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aranyfejű földirigó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyfejű földirigó témájú médiaállományokat és Aranyfejű földirigó témájú kategóriát. |
Az aranyfejű földirigó (Geokichla citrina) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ben, a Turdus nembe Turdus citrinus néven. Sorolták a Zoothera nembe Zoothera citrina néven is.[3]
Alfajai
- Geokichla citrina citrina (Latham, 1790) - a Himalája keleti része (Nepál, Bhután és Északkelet-India) és Mianmar északi része
- Geokichla citrina cyanota (Jardine & Selby, 1828) - India középső és déli része
- Geokichla citrina innotata (Blyth, 1846) - Mianmar keleti része, Kína déli része és Vietnám északi része
- Geokichla citrina melli (Stresemann, 1923) - Kína déli része
- Geokichla citrina courtoisi (Hartert, 1919) - Kína keleti része
- Geokichla citrina aurimacula (Hartert, 1910) - Hajnan, Vietnám északi és keleti része, Laosz, Thaiföld északi része és Kambodzsa
- Geokichla citrina andamanensis (Walden, 1874) - Andamán-szigetek
- Geokichla citrina albogularis (Blyth, 1847) - Nikobár-szigetek
- Geokichla citrina gibsonhilli (Deignan, 1950) - Mianmar középső és délkeleti része és Thaiföld délnyugati része
- Geokichla citrina aurata (Sharpe, 1888) - Borneó
- Geokichla citrina rubecula (Gould, 1836) - Jáva és Bali
Előfordulása
Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Thaiföld és Vietnám területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és száraz erdők, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények és vidéki kertek. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 23 centiméter, testtömege 47–60 gramm.[5]
 |
Életmódja
Mindenevő, rovarokkal, földigilisztákkal, piócákkal, meztelen csigákkal, csigákkal, valamint bogyókkal, gyümölcsökkel és fűmagvakkal, különösen fügével táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. március 6.)
- EAZA tenyészprogramok áttekintése 2020. október - Magyar neve
