Articsóka
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Articsókabimbók főzésre készen
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Cynara scolymus L.[1] | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Articsóka témájú médiaállományokat és Articsóka témájú kategóriát. |
Az articsóka (Cynara cardunculus var. scolymus) Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágzatú zöldség- és gyógynövény. Az ókori görögök óta fogyasztott zöldségféle. Európában főleg a Földközi-tenger térségében – leginkább Olaszországban – termesztik, de konzervált formában az északibb területeken is fogyasztják.[5] Magyarországon sokáig dísznövényként tartották.
Rendszertana
Más rendszerezők a Cynara cardunculus fajba,[2] esetleg ennek típusalfajába olvasztották, azaz Cynara cardunculus subsp. cardunculus néven,[3] megint mások ugyanezen fajnak egyik változataként, azaz Cynara cardunculus var. scolymus néven[4] tárgyalják.
Megjelenése
Magas termetű, évelő növény. Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres színű. Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak. Magról hajtva többnyire csak a második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd’ ökölnyire megnövő fészekvirágzatai a nyár végén jelennek meg a virágzati tengelyeken.
Felhasználása
Zöldségnövény: elhúsosodott virágzati tengelye és fészekpikkelyeinek töve képvisel táplálkozási értéket.[5] Emiatt a fészekpikkelyekkel fedett virágzati bimbókat kocsányuk húsos részével együtt szedik le a növényről, majd blansírozás, párolás, sütés, marinálás és egyéb műveletek után eszik. Az olasz és francia éttermekből nem hiányozhat. Vásárlásnál érdemes a kisebb bimbókat választani. Készíthető belőle előétel fűszeres mártással, vagy megtölthető húsfélével. Markáns íze miatt nem kell fűszerezni, elég citromlével meglocsolni. Az antik világban drága ínyencségnek számított: nem annyira íze, mint inkább vélt afrodiziákumos hatása miatt. Ezt ugyan nem sikerült tudományosan igazolni, de az articsóka a mediterrán konyha jóvoltából igen elterjedt.
Gyógynövényként
Az articsókának állítólag étvágy, emésztésserkentő és koleszterinszint-csökkentő hatása van. A különböző hatásmechanizmusok miatt (a koleszterin fokozott kiválasztódása, megnövekedett koleszterinfelhasználás az epesav szintézishez és az új koleszterin képződésének gátlása a májsejtekben) valójában azt mondják, hogy az articsóka fogyasztása akár 12%-kal is csökkentheti az összkoleszterinszintet. Ebből a szempontból az articsóka fontos szerepet játszik az érelmeszesedés megelőzésében. A benne található keserűanyag cinarin serkenti a máj anyagcseréjét. A húsos részek főzésén-párolásán kívül leveleit zöldséglevekben, teákban, száraz kivonatokban és tinktúrákban használják. Gyógyászati és diétás hatásukat a polifenol- és különösen a speciális flavonoidok és kínasavszármazékok magyarázzák. Különösen az articsókalevelekből származó friss növényi kivonatokat használják sikeresen diszpepszia és hiperkoleszterinémia kezelésére.[6] A védő szabadgyökfogó nitrogén-monoxid képződése jelentősen megnő.[7] Ez a cukor- és zsíranyagcserét is javíthatja.[8][9][10] A szív- és érrendszeri betegségek és a metabolikus szindróma is pozitívan befolyásolható vele. Az articsóka friss növényi kivonatai anyagcsere-serkentő hatást fejtenek ki az emberi szervezetben, ami az endogén gyökfogó nitrogén-monoxid fokozott képződése révén antioxidáns védelemmel jár. A nitrogén-monoxid serkenti a mitokondriumok aktivitását és képződését. Ez az általános egészségi állapot, az életminőség és a közérzet javulásához vezet a jelentősen megnövekedett anyagcsere-hatékonyság révén.
Termelése
1.  Egyiptom |
449 |
2.  Olaszország |
369 |
3.  Spanyolország |
182 |
4.  Algéria |
139 |
5.  Peru |
136 |
6.  Kína |
0,82 |
7.  Marokkó |
0,46 |
8.  Törökország |
0,36 |
9.  Egyesült Államok |
0,35 |
10.  Argentína |
0,29 |
| – | |
26.  Magyarország |
0,0005 |
| .. | |
| Föld összesen | 1609 |
2023-ban az articsókát 30 országban termesztették 114 ezer hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 1,6 millió tonnát. 2013 és 2023 között az articsóka földterülete 127 ezer hektárról 114 ezer hektárra (10,2%) csökkent, míg a termésmennyisége 1,5 millió tonnáról 1,6 millió tonnára (6,7%) nőtt.[11] A világ legnagyobb articsóka termelői közé tartozik Egyiptom (27,9%), Olaszország (22,9%), Spanyolország (11,3%), Algéria (8,6%) és Peru (8,4%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Egyiptom és Olaszország az éves termés több mint felét (50,8%) adták a világ articsóka termelésének. Legnagyobb exportáló országok az Spanyolország (29,8%), Olaszország (14,9%) és Franciaország (11,5%), míg a legnagyobb importországok Franciaország (29,9%), Olaszország (17,9%) és Belgium (7,9%). 2023-ban Magyarország 50 tonna articsókát termelt, így a 30 országból a 26. legnagyobb articsókatermelő volt. Magyarország főleg Olaszországból (47,1%), Ausztriából (17,9%) és Hollandiából (13,6%) importált articsókát. A behozott, valamint a megtermelt articsóka egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Szlovákia (53,3%), Hollandia (22,6%) és Szlovénia (17,9%) felé.[12]
Beltartalmi anyagai
Beltartalmi anyagai: cinarin, szeszkviterpén-laktonok, alkaloidok, flavonoidok (szkolimozid), inulin, aromaanyagok, keserűanyagok.
Termesztése
Április második felében állandó helyre, 1×1 m távolságra vetik, de így csak a következő évben szedhető, míg palántázással már az első évben is ad termést. A palántaneveléshez már februárban melegágyba, cserépbe vetik a magot, márciusban válogatják a hajtásokat, és áprilisban ültetik ki állandó helyére. A hajtásválogatáskor leszedett rügydugványok továbbra is melegágyban tartva gyökereztethetők. Víz- és tápanyagigényes növény. Ősszel az elvirágzott virágzati szárat kitörik, és felkupacolással, takarással védik a téli fagyok ellen – a védelmet a következő év áprilisában távolítják el. Ilyenkor ismét átnézik a hajtásokat, és a két legfejlettebbet hagyják meg. A virágzatkezdemény általában júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető.
Ábrázolása a művészetekben
A magyar irodalomban Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában című regényében tesz szert különös szerepre, amikor a nagy Levin az úriember fogalmának meghatározására használja: „Úriember nem eszi az articsókát vajasmorzsával. Ez a felcseperedett kispolgárok legrútabb szokása”.
Képek
Jegyzetek
- ↑ A(z) „Cynara scolymus L.” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
- ↑ 2,0 2,1 Cynara cardunculus information from NPGS/GRIN. www.ars-grin.gov. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
- ↑ 3,0 3,1 Cynara scolymus L. – Accepted names. www.tropicos.org. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
- ↑ 4,0 4,1 Aaron Rottenberg, Daniel Zohary (1996. February). „The wild ancestry of the cultivated artichoke”. Genetic Resources and Crop Evolution 43 (1), 53–58. o. DOI:10.1007/BF00126940. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
- ↑ 5,0 5,1 Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 316. o.
- ↑ Ernst Schneider: Friss növényi készítmények az articsókából. Terápiás és gyógyszerészeti előnyök. In: Z Phytother. 30. évfolyam, 2009, pp. 316–322.
- ↑ H. Li, N (2004). „Flavonoids from Artichoke (Cynara scolymus L.) Up-Regulate Endothelial-Type Nitric-Oxide Synthase Gene Expression in Human Endothelial Cells”. J Pharmacol Exp Ther 310 (3), 926–932. o. DOI:10.1124/jpet.104.066639. PMID 15123766.
- ↑ M. Rondanelli, F. Monteferrario, S. Perna M. A. Faliva, A. Opizzi: Az articsóka egészségmegőrző tulajdonságai a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében lipid- és glikémiás index-csökkentő hatása révén. In: Monaldi Arch Chest Dis. 80. évfolyam (1), 2013, 17–26. PMID 23923586.
- ↑ M. Rondanelli, A. Opizzi, M. Faliva, P. Sala, S. Perna, A. Riva, P. Morazzoni, E. Bombardelli, A. Giacosa: „Metabolic management in túlsúlyos alanyok naiv károsodott éhomi glikémiával egy erősen standardizált Cynara scolymus kivonat: kettős vak, placebo-kontrollos, randomizált klinikai vizsgálat. In: Phytother Res. 28(1), 2014, 33–41. o., doi:10.1002 /ptr.4950. PMID 23440660.
- ↑ M. Rondanelli, A. Giacosa, A. Opizzi, M. A. Faliva, P. Sala, S. Perna, A. Riva, P. Morazzoni, E. Bombardelli: „Az articsókalevél-kivonat jótékony hatásai a HDL-koleszterinszint növelésére a betegeknél primer enyhe hypercholesterinaemia: kettős vak, randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat. In: Int J Food Sci Nutr. 64(1), 2013, 7–15. o., doi:10.3109/ 09637486.2012.700920. PMID 22746542.
- ↑ 11,0 11,1 https://www.fao.org/faostat/en/#data/QCL/visualize%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ https://oec.world/en/profile/hs/vegetables-globe-artichokes-fresh-or-chilled
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Artischocke című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
