Augustin Arndt

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Augustin Arndt
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • szerkesztő
  • tanár
  • teológus
IskoláiHumboldt Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Augustin Arndt témájú médiaállományokat.

Augustin Arndt (Berlin, 1851. július 21.Bukarest, 1925. július 21.) német jezsuita szerzetes, teológus.

Élete

Protestáns családból származott. Teológiából és filozófiából doktorált. 1874-ben tért át a katolikus vallásra, a jezsuitákhoz 1875. augusztus 31-én csatlakozott. 1883-ban szentelték pappá, 1884-től 1895-ig néhány megszakítással a teológia professzora volt Krakkóban. 1894 és 1918 közt a Breslaui Egyházmegye katolikus vasárnapi lapját szerkesztette. Utolsó szerzetesi fogadalmát 1893. augusztus 15-én tette le.[1] 1909-től a weidenaui (ma: Vidnava) szeminárium teológiaprofesszora volt.[2][3]

Válogatott munkái

  • Die Zensuren latae sententiae nach neuestem Recht. Innsbruck, 1918
  • Ehebüchlein für katholische Brautleute. Innsbruck, 1919
  • Die kirchlichen und weltlichen Rechtsbestimmungen für Orden und Kongregationen. Paderborn, 1919 online változat
  • Katechismus des Ordenslebens für Schwesternkongregationen. Paderborn, 1925

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Augustin Arndt című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Ludwig Koch: Jesuiten-Lexikon. Die Gesellschaft Jesu einst und jetzt, Bd. 1. Paderborn 1934, ND Löwen-Heverlee 1962, Sp. 100. online
  • Wilhelm Kosch: Das Katholische Deutschland. Biographisch-Bibliographisches Lexikon, Bd. 1: Aal-John. Augsburg 1933, Sp. 59.
  • Hermann Clemens Kosel: Deutsch-österreichisches Künstler- und Schriftstellerlexikon, Bd. 2: Biographien der Künstler und Schriftsteller Österreich-Ungarns (ohne Wien). Wien 1906, S. 127.
  • Kürschners Deutscher Literaturkalender. 36 (1914), S. 496.