Avarffy Elek

Avarffy Elek
Született	Arad
Elhunyt	1946. január 23. (65 évesen) Budapest
Párt	Keresztény Nemzeti Párt (1919-1920) KNEP (1920) Keresztény Nemzeti Párt (1920-22)
Választókerület	Budapest
Foglalkozás	orvos, író, nemzetgyűlési képviselő

Avarffy Elek (Arad, 1880. november 9. – Budapest, 1946. január 23.) magyar orvos, politikus, író.

Élete

Középiskoláit szülővárosában, az orvosi egyetemet Budapesten végezte. Ugyanitt avatták az orvostudományok doktorává. Tizenegy évig volt tanársegéd a budapesti egyetem I. számú nőklinikáján. Fél évet a berlini egyetemen töltött, a legkiválóbb specialistáknál. Az orvosi szakirodalomnak egyik kitűnő művelője volt, sok tudományos értekezése jelent meg az „Orvosi Hetilap"-ban és a német tudományos szakfolyóiratokban. Az első világháború alatt rövid ideig a 29. honvéd gyalogezredben volt orvos, majd kórházparancsnok lett, működése elismeréséül Signum Laudisszal tüntették ki. 1919-től Csilléry András, Friedrich István, Pekár Gyula és Bleyer Jakab mellett a Fehérház Bajtársi Egyesület nevű jobboldali csoportnak volt egyik meghatározó tagja. Ekkoriban fogott hozzá a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének megszervezéséhez, melynek az 1920-as évek elején Wein Dezső és Csilléry András mellett vezetője volt, később igazgatója, majd elnöke lett. A Tanácsköztársaság bukása után alapító tagja volt a Keresztény Nemzeti Pártnak. Az nemzetgyűlésbe a budapesti XIX. választókerületből jutott be a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programjával. Győzelme egyike volt a legnehezebb és legnagyobb feltűnést keltő győzelmeknek, mert 8035 szótöbbséggel győzött báró Perényi Zsigmonddal szemben. 1922-ig maradt képviselő, ezután főorvosként dolgozott. 1920 és 1923 között a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja volt. 1922-ben pert vesztett Szabolcsi Lajos, az Egyenlőség című lap szerkesztője ellen. Avarffy élesen támadta az újság adatait, melyek szerint az első világháborúban mintegy tízezer zsidó tiszt és katona esett el.

Írói munkássága

Szenvedélyes vadász volt, így szerzett tapasztalatait az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején több könyvben írta meg, 1920-tól kezdve rendszeres szerzője volt több vadászattal foglalkozó szakfolyóiratnak, sok írása jelent meg a Vadászlap-ban. Közeli barátja és tisztelője volt Bársony István írónak.

Művei

• Vadászutakon
• Vadászképek
• Hej! Vadászok!
• Őzhívás

Források

• 1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921