Azúrpinty
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Passerina amoena (Say, 1823) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Azúrpinty témájú médiaállományokat és Azúrpinty témájú kategóriát. |
Az azúrpinty (Passerina amoena) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a kardinálispintyfélék (Cardinalidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Thomas Say amerikai természettudós írta le 1823-ban, az Emberiza nembe Emberiza amoena néven.[3]
Előfordulása
Észak-Amerika nyugati felében, Kanadától az Amerikai Egyesült Államokon keresztül Mexikóig honos, valamint kóborló példányai Kubában is előfordulnak. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, valamint szubtrópusi és trópusi cserjések. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 22 centiméter, testtömege 13-18 gramm.[5] A hím feje és háta kék, mellén vörösbarna sávot visel. A tojó tollazata szürkés-barna.
 |
 |
Életmódja
Rovarokkal és magvakkal táplálkozik.
Szaporodása
Bozótos és bokros területeken költ, néha városokban is.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- Magevok.lap.hu- magyar neve
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
