Bárdosi János

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Bárdosi János
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1957)

Bárdosi János (1933. május 10., Herény – 1983) néprajzkutató, muzeológus, Vas megye népi építészetének kutatója, a Vasi Múzeumfalu létrehozója, Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtője, haláláig a Savária Múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. Közel száz néprajzi tárgyú publikációja jelent meg.

Tanulmányai

Az elemi iskola első két évét a herényi elemi iskolában, másik kettőt a szombathelyi püspöki iskolában végezte. Ezután a szombathelyi I. számú polgári iskolába iratkozott, ahol 1947-ben jeles eredménnyel végzett. Onnan a szombathelyi Horváth Boldizsár Kereskedelmi Középiskolába ment, amely később a Közgazdasági Középiskola nevet vette fel. Itt érettségizett 1951-ben jó eredménnyel. Érettségi után egy évet dolgozott, mert a családja anyagi körülményei nem tették lehetővé a továbbtanulást. 1951-ben mint adminisztrátor dolgozott a szombathelyi Földművesszövetkezetnél terménybegyűjtési vonalon. 1952-ben mint gazdasági nyílvántartó dolgozott a szombathelyi Mesterséges Termékenyítő állomáson. 1952-ben felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol néprajzi szakos muzeológusként végzett Tálasi István tanítványaként 1956-ban. Az államvizsgát 1957-ben tette le. Egyetemi évei alatt 3 éven keresztül társadalmi munkaként a DISZ szervezetének titkára volt.

Munkássága

1956 júliusától 1957 márciusáig a Néprajzi Múzeumban dolgozott muzeológus gyakornokként. Majd 1958 januárjától a győri Xantus János Múzeumban volt segédmúzeológus. 1958. január 4-én került szombathelyre a Savaria Múzeumba. Haláláig itt dolgozott mint néprajzi osztályvezető. Elindította a módszeres tárgygyűjtést, fellendítette a múzeumi fotózást, a néprajzi gyűjtései során készített feljegyzéseivel megsokszorozta az adattár ilyen jellegű kéziratait. A néprajzi osztály tárgygyűjteményét 7725 darabbal gyarapította. 1983-ig közel húszezer felvételt, fotót készített, melyek döntő többségében a népi építészet tárgyúak, főként a szabadtéri néprajzi múzeum számára kijelölt épületek bontásával és rekonstrukciójával kapcsolatosak. Vas megye népi építészetének elmélyült kutatója volt: több Vas megyei faluban gyűjtötte a tárgyakat, anyagokat. Élete fő műve a Vasi múzeumfalu felépítése volt, ezt 1973. augusztus 23-án nyitották meg. Már az 1960-as évektől gyűjtötte a Vas megyei népi építészet remekeit, és irányításával felépült az ország második regionális szabadtéri néprajzi múzeuma (skanzenje). Az építéssel kapcsolatos adminisztratív, jogi, gazdasági, szervezési stb. ügyeket is maga intézte. A 19–20. század paraszti életformájának sokoldalú bemutatására törekedett, valamint célul tűzte ki, hogy a Skanzenbe beszállításra került épületek az egész megye népi építészeti kultúráját tükrözzék, valamint a nemzetiségi sajátosságokat (német, horvát, szlovén) is reprezentálják. Vas megye valamennyi tájegységéről: az Őrségből, a Hegyhátról, Kemenesaljáról, a Rába völgyéről, Kőszeghegyaljáról és a Vendvidékről is került be épület. Kiemelkedő munkát végzett a népi műemlékek és műemdlékegyüttesek terén is. Több tájházat is létesített Vas megyében. Munkája során vált ismertté a szalafői-pityerszeri műemlékegyüttes, a cári pincesor és a hegyhátszentpéteri tájház. Az általa létesített tájházakról tudományos ismeretterjesztőket írt. Írásai az Arabona, a Savaria, a Vas Megyei Múzeumok értesítője, a Vasi Szemle, az Életünk, az Ethnographia , a Művészet, a Honismeret, a Néprajzi Hírek, az Élet és Tudomány, a Vasi Honismereti Közlemények hasábjain jelentek meg. Ezen felül a következő néprajzi területekkel foglalkozott:

  • Műemléki kutatásokat és felméréseket a megyehatárokon túl, Somogy, Veszprém, Győr-Sopron, Baranya, Szabolcs-Szatmár megyékben is végzett.
  • A pécsi Janus Pannonius Múzeum felkérésére a Dráva mentén is végzett kutatásokat, és a pécsi múzeum halászati gyűjteményét több tárggyal és fényképpel gazdagította. (1966)
  • Sokat foglalkozott az erdei és mezei gyűjtögetéssel, a népi vadfogási módszerekkel, gyógynövények gyűjtésével, népi gyógymódokkal, a népszokások, népi hiedelmek és a népi kismesterségek vizsgálataival.
  • Foglalkozott településtörténettel is, de a kutatómunkájának fő vonulata a halászathoz kapcsolódott. E témából írta szakdolgozatát is A magyar Fertő halászata címmel. 1979-ben K. Kovács Lászlóval közösen készítette el a Halászat a Fertőtavon című, a Néprajzi múzeummal közösen forgatott film hanganyagát.
  • Egyik legfontosabb tudományos teljesítménye Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtése, amely széleskörű gyűjtőhálózatot szervezett. Vezette a gyűjtőhálózat szakmai képzését, az összegyűlt anyag rendezését és nyilvántartását.
  • Az 1960-as évektől a Szombathelyi Tanárképző Főiskola hallgatói számára szemináriumokat tartott, és ellátta a végzős hallgatók nyári gyakorlatot végzők felügyeletét.

Tagságok, címek

  • 1963: a Savaria és a Vas Megyei Múzeumok Értesítőjének szerkesztő bizottsági tagja, a néprajzi rovat vezetője.
  • 1958–64 között a Vasi Szemle szerkesztője
  • Magyar Néprajzi Társaság tagja
  • a Vasi Honismereti Mozgalom Megyei Bizottságának tagja
  • 1982-től tagja volt az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének
  • ICOMOS, a Nemzetközi Skanzen Bizottság tagja

Díjak és elismerések

Családja

Szülei Bárdosi János (korábbi nevén Bakucz János) gázgyári fűtő és Magyar Vilma háztartásbeli voltak. Egy nővére volt, Bárdosi Mária. 1960. április 19-én megnősült. Haragos Máriától egy gyermeke született: Bárdosi László. 1967 októberében ez a házassága felbomlott. Munkássága során több mint száz településen népi műemléki vizsgálatát végezte el Dorner Máriával együtt, aki később a felesége lett.(Későbbiekben Bárdosiné Dorner Máriaként publikált). Ebből a házasságból két gyermek született: Bárdosi Ibolya(1970) jelmeztervező és Bárdosi Gábor (1973) vállalkozó.

Emlékezete

„Augusztus 22-én, egy nyomasztóan meleg nyári délutánon temettük szülőfalujában. Sokan búcsúztattuk. A hozzátartozókon kívül ott voltak a falubeli ismerősök. a kollégákon, néprajzos pályatársain, az intézmények küldöttein kívül végső búcsút vettek Tőle azok a Vas megyei parasztemberek is, akikhez évtizedes barátság fűzte, s akik tudományos tevékenységének társai és forrásai voltak egyszerre.” – Dr. Bíró Friderika szavai. Sírja a herényi temetőben van. Megemlékezések, cikkek:

Publikációk

  • F. m.: Pajtáskertek Gencsapátiban. (Szombathely, 1958)
  • A magyar Fertő tapogató halászata. (Szombathely, 1959)
  • Kenéz díszített házoromzatai és kapufái. (Szombathely, 1961)
  • Szentivánfai anekdoták. (Szombathely, 1961)
  • Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kőszeg-hegyalján. (Savaria, 1964)
  • Felhívás Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtése érdekében. (Szombathely, 1965)
  • Zöldségtárolás Szombathely környékén. (Szombathely, 1967)
  • Zöldségtárolás Szombathely környékén. (Szombathely, 1967)
  • Szakvélemények megyénk népi műemlékeinek védelméről és a Vasi Múzeumfaluról. (Vasi Szemle, 1974)
  • Magyarszombatfai fazekasház. (Szombathely, 1975)
  • A Vasi Múzeumfalu. (Szombathely, 1975)
  • Adatok a sárvári és a kőszegi fazekas céh történetéhez. (Savaria, 1975)
  • A népi műemlékek mentési módszerei, eredményei és tanulságai Vas megyében. (Életünk, 1977)
  • A festett díszítésű házormokról és a hegyhátszentpéteri tájházról. (Savaria, 1977/78)
  • Szalafő–Pityerszer. Népi műemlékegyüttes. (Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára. 40. Bp., 1980 -3. kiad. 1988)
  • Szombathely. Vasi Múzeumfalu. (Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára. 22. Bp., 1980 - 2. kiad. 1984)
  • A lakóház fejlődésének kérdéséhez Vas megye nyugati részén. (Savaria, 1981)
  • Vas megye földrajzi nevei. (Szombathely, 1982)
  • Őrségi népi műemlékegyüttes Szalafő–Pityerszerén – Volksbaudenkmalenensemble in der Wart, Szalafő, Pityer-Winkl. Vezető. (Szombathely, 1982)
  • A magyar Fertő halászata. (Sopron, 1994).

Források

Kapcsolódó publikációk: https://library.hungaricana.hu/hu/view/PulszkyTarsMME_Konyvek_2022_MagyarMuzeumiArckepcsarnok_2/?pg=0&layout=s http://beythe.weebly.com/uploads/1/2/7/7/12779522/2012_baloghl_vmf_savaria-35.pdf https://beythe.weebly.com/uploads/1/2/7/7/12779522/2014_balogh_beythe-kert_magyvidmoz.pdf

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Bárdosi_János&oldid=863871”