Béli Vörös Ernő
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
| Béli Vörös Ernő | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Vágújhely |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Dely Alice |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Béli Vörös Ernő témájú médiaállományokat. | |
Béli Vörös Ernő, Vörös Ernő János Mária[2] (Vágújhely, 1882. augusztus 9. – Budapest, 1922. november 18.)[3] festőművész.
Életútja
Szülei Vörös István és Kuderna Janka.[4] Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán kezdte, ezután Münchenben folytatta, majd Nagybányán tanult Hollósy Simonnál. Tanulmányúton járt Olaszországban, majd ezt követően Budapestre költözött. 1904-től állította ki műveit. 1908. július 11-én Budapesten feleségül vette Dely Alice Janka festőművésznőt.[2] 1918 és 1922 között több díjat is nyert naturalista stílusban készült munkáival. A Fiatal leány és a Nagy víznél c. alkotásai megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában. Halálát szívbelhártyagyulladás okozta.[3]
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ 2,0 2,1 Budapest VII. kerületi állami házassági anyakönyv 958/1908.
- ↑ 3,0 3,1 Budapest I. kerületi állami halotti anyakönyv 2102/1922.
- ↑ Halotti bejegyzésében anyja neve Pongrácz Jankaként szerepel.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Béli Vörös Ernő Kieselbach.hu
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.