Balog Ármin
| Balog Ármin | |
| Született | Blum Ármin Az adatok szerializációja sikertelen Nagykároly |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Reinitz Paula |
| Gyermekei | Balogh József |
| Foglalkozása |
|
Balog Ármin, 1877-ig Blum,[1] névváltozata: Balogh (Nagykároly, 1859. december 3. – Budapest, Terézváros, 1937. március 26.)[2][3] az Országos Rabbiképző Intézet tanára, irodalomtörténész, műfordító, Balogh József apja.
Élete
Blum Lipót és Blum Karolina fia. Az egyetemet Budapesten végezte. Bánóczi Józsefnek a tanítóképző igazgatójává történt kinevezése óta a rabbiszeminárium magyar és történelem tanára és könyvtárnoka volt. 1923-ban nyugalomba vonult. Halálát érelmeszesedés okozta. Felesége Reinitz Paula volt.
Művei
Folyóiratcikkek
Tanulmányaiban különösen a magyar irodalommal és a középkori szellemi mozgalmakkal foglalkozik. Több könyvbírálata megjelent a Philológiai Közlönyben (1887), néhány pedagógiai tanulmánya a Magyar Tanügy XI. évfolyamában, Írt a Nemzeti Nőnevelésbe (XI. k.) is, stb.
Könyvfejezet
- A keresztény latin irodalom (a Heinrich Gusztáv-féle Egyetemes irodalomtörténetben, 1905).
Fordításai
- lefordította és bevezette Francis Bacon, Novum Organumjának első részét (1885, Filozófiai Írók Tára 29.)
- lefordította James Bryce Római Szent Birodalom című művét (1903, A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
- lefordította Baruch Spinoza Ethikáját (1918, Filozófiai Írók Tára 29.)
Jegyzetek
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 38425/1877. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1877. év 1. oldal 4. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 592/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
- ↑ „Elhunyt Balogh Ármin”, Budapesti Hírlap, 1937. április 1., 7. oldal (Hozzáférés: 2021. január 26.)
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 82. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Bánóczi József: Az Országos Izraelita Tanítóképző-Intézet története 1857-1897, Budapest, 1897. [1], 50. o.
