Balogh Arnold
| Balogh Arnold | |
| Született | Bleyer Arnold Az adatok szerializációja sikertelen Tápiógyörgye |
| Elhunyt | 1913. november 28. (43 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kónyi Janka (h. 1898–1913) |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Az adatok szerializációja sikertelen |
Balogh Arnold, 1887-ig Bleyer, néhol Balog (Tápiógyörgye, 1870. március 1.[2] – Budapest, 1913. november 28.)[3] magyar jogász, újságíró, jogi író, Fayer László (1842–1906) jogtudós, egyetemi tanár unokaöccse.
Élete
Balog (Bleyer) Adolf (1838–1927)[4] gazdatiszt és Fayer (Feuer) Karolina (1853–1917) fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait 1879 és 1887 között a Magyarországi Kegyes tanítórend Kecskeméti Főgimnáziumában végezte. Ezután a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója lett. Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytatott és a Jogtudományi Közlöny című szakfolyóiratot szerkesztette. Különösen a kereskedelmi jog kommentálásával foglalkozott, és ezen a téren értékes ösztönzésekkel gyarapította a joggyakorlatot. A Farkasréti izraelita temetőben nyugszik.
Családja
Felesége Kónyi Janka (1879–1940) volt, Kónyi Manó és Rechnitz Júlia lánya, akivel 1898. október 18-án Budapesten kötött házasságot.[5] Gyermekei: Balog-Kónyi Katalin (1902–1964), férjezett Krámer Árpádné és Balog-Kónyi József (1905–?).
Főbb művei
- A kereskedelmi ügynökök jogi állása. (Budapest, 1897)
- A hitelezők megkárosítására irányuló vagyonátruházások. (Budapest, 1898)
- A tőzsdei áruüzleti szokások. (Budapest, 1898)
- A magyar kereskedelmi törvény. (Budapest, 1898)
- Ügyvédek elleni fegyelmi eljárás Németországban. (Budapest, 1899) Online
- A részletügyletekről, tekintettel az igazságügyminiszteri törvénytervezetre. (Budapest, 1900)
- Az ügyvédség a perrendtartás tervezetében. (Budapest, 1901)
- Az ügyvédség elleni támadások. Az ügyvédi munka díjazása. (Budapest, 1903)
- A községi jegyzők magánmunkálatairól. (Budapest, 1904)
- Törvény és bíró. Dolgozatok az igazságügy köréből. (Budapest, 1905)
- Bíró és törvény. (Budapest, 1906) Online
- A munkások balesetbiztosítása, tekintettel a törvényjavaslatra. (Budapest, 1906)
- Bírói szervezeti reformkérdések. (Budapest, 1911)
- Bíróságaink helyzete a perrendtartás életbeléptetésének küszöbén. (Budapest, 1912)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00798.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Születési bejegyzése a tápiószelei izraelita hitközség születési akv. 6/1870. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 23.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 2559/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 23.)
- ↑ Balog Adolf halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 76/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 23.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 723/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 23.)
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 83. o. Online elérés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További források
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Tolnai világlexikona. Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
