Benoît-Constant Coquelin
| Benoît-Constant Coquelin | |
 | |
| Született | Benoît Constant Coquelin Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Couilly-Pont-aux-Dames |
| Állampolgársága | francia |
| Gyermekei | Jean Coquelin |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | a Comédie-Française állandó tagja (1864–1887) |
| Sírhelye | Couilly-Pont-aux-Dames[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Benoît-Constant Coquelin témájú médiaállományokat. | |
Benoît-Constant Coquelin (Boulogne-sur-Mer, 1841. január 25. – Couilly-Pont-aux-Dames, 1909. január 26.) «ainé», az idősebb, francia színművész. Ernest Alexandre Honoré Coquelin «cadet» testvérbátyja.
Pályafutása
Párisban végezte a színészeti akadémiát, ahol tanulmányai befejezése után second prix-t nyert. Már tizenkilenc éves korában, 1860-ban vendégszereplésre hívták meg Franciaország legelső drámai színházába, a Comédie Française-be. A francia dráma klasszikus szerepeiben a legnagyobb művészek egyikének tartották. Számos kitűnő francia író egyenesen neki írta szerepeit, köztük Rostand a Cyrano de Bergerac szerepét. Coquelin a szavaló francia színjátszóstílus kitűnő képviselője volt, a régi francia színpadi hagyományok továbbfejlesztője. Első művészi körutazását 1881-ben tette, amikor beutazta Belgiumot és Hollandiát, később Oroszországba hívták. Magyarországon is megfordult. Első ízben 1883. január 16-án lépett fel a Népszínházban monológok előadásával (Le Naufrage, la Chasse, la Mouche stb.); 1887. november 18-án a Népszínházban az Un Parisien c. vígjátékában, 1896. január 2-án a Précieuses Ridicules Mascarille szerepében, 1903. január 27-én a Vígszínházban és 1903. október 28-án a Népszínházban vendégszerepelt. 1892-ben európai vendégjátékkörútra indult. 1897-ben a Porte-Saint Martin színház igazgatója lett. Itt hozta színpadra Rostand Cyrano de Bergerac-ját. Leghíresebb szerepei voltak: Harpagon (A fösvény), Misanthrope, Le malade imaginaire. 1900-ben Sarah Bernhardt-dal Amerikában turnézott. Művészetét természetesség, tökéletes beszéd és élénk mozgás jellemezte. Színházi kérdésekről szakmunkákat írt és előadásokat tartott. Könyvet is írt: L'art et le comédien, L'art de dire le monologue. Pont aux Dames-ban van az a francia színészmenház, amelynek oly sokat játszott és amelynek érdekében oly sokat agitált Coquelin. Roppant szerette, élete főművének tekintette ezt a házat, oda is vonult vissza betegségében. Már majdnem teljesen gyógyultnak látszott, új és nagy művészi feladatra készült: Rostand Chantecler című darabjában, ebben a színpadra vitt állatmesében kellett volna megformálnia a Coq — a kakas — szerepét, melyet a Cyrano szerzője az ő számára írt. Már meg is kezdték a próbákat és Rostand is megérkezett meg Párizsba, hogy jelen legyen a próbákon. Azonban 1909 januárjának egyik reggelén Coquelin íróasztalánál ülve hirtelen elájult és nemsokára szívbénulás következtében meghalt. Pont aux Dames-ban temették el.
Jegyzetek
Források
- Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926) 150. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
- Gutenberg Nagy Lexikon, 8. kötet. Combes - Depó (Budapest, 1932) 62. hasáb. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
- Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929) 269. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
- Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937) 1384. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
- Pesti Napló, 1909. január 28. 12-13. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 3.)