Berény Róbert

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Berény Róbert
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest[1]
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Házastársa1. Spitzer-Somló Ilona („Léni”)
2. Breuer Etelka („Eta”)
GyermekeiAnna
Foglalkozása
  • festőművész
  • plakátművész
IskoláiJulian Akadémia (1905 – 1900-as évek)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (21/1-1-25/26)
A Wikimédia Commons tartalmaz Berény Róbert témájú médiaállományokat.

Berény Róbert, 1902-ig Bakofen[2] (Budapest, 1887. március 18. – Budapest, 1953. szeptember 10.) Kossuth- és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus; a magyar avantgárd kiválósága;[3] az ún. Nyolcak alkotócsoport legsokoldalúbb egyénisége.

Életpályája

Berény Nándor ügynök és Lindner Franciska gyermekeként született.[4] Apai nagyszülei Bakofen Sándor magánzó és Schulhof Dorottya, anyai nagyszülei Lindner Mór kereskedő és Grünfeld Júlia voltak. Tanulmányait 1904-ben kezdte, Zemplényi Tivadar mintarajziskolájában. 1905-ben Párizsba került, ahol a Julian Akadémia növendéke lett. Kint tartózkodása alatt Matisse és Cezanne művészetének hatása alá került. A kortárs művészeti stílusirányzatokat tanulmányozta, művelte, a magyar Vadak közé tartozott. Hazatérte után a Nyugatban publikált. Festészetére ekkor már az expresszionizmus és a kubizmus volt jellemző. 1909-ben tagja lett a később Nyolcak néven ismertté vált avantgárd csoportnak. Tevékeny szerepet vállalt a tanácsköztársaság ideje alatt, a Művészeti Direktórium festő szakosztályának vezetője lett. Plakátokat tervezett, ekkor született legismertebb plakátja, a Fegyverbe! Fegyverbe! című. 1919 után emigrált Németországba, Berlinben élt 1926-ig. Ebben az időszakban jelentek meg karikatúrái többek közt Bálint Alice-ról, Ferenczi Sándorról, Hermann Imréről.[5] Az 1930-as években stílusa közeledett a nagybányai művésztelepi tradíciókhoz, nagy hatással volt rá Ferenczy Károly és Bernáth Aurél művészete, bekapcsolódott a Gresham-kör munkájába. 1934-től ideje nagy részét Zebegényben töltötte. A festészeten és plakátok tervezésen kívül jelentős a grafikai munkássága is. Grafikáin nagyrészt vörös krétát, diófapácot, hígított tust alkalmazott, így azok egyediek lettek; nem kedvelte a sokszorosított grafikákat. 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Művei leginkább csendéletek, aktok és portrék. Legtöbb művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, szép számmal vannak művei a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott és magántulajdonban. Életművének jelentős része még mindig feltárás alatt áll, mivel a XX. század viharai folyamán számos munkája eltűnt. Egyik kiemelkedő alkotását (Alvó nő fekete vázával) például Barki Gergely, a Nyolcak kutatója fedezte fel a Stuart Little, kisegér című film díszleteként – a művet 2014 végén, eredetiségének tisztázása után sikerült Magyarországra szállítani.[6] Munkásságának kutatásában Passuth Krisztina művészettörténész ért el jelentős eredményeket.

Magánélete

Kétszer kötött házasságot. Első felesége Spitzer Ilona, Spitzer Gyula Jakab és Abeles Klára lánya volt, akit 1912. május 18-án Budapest V. kerületében vett nőül,[7] de 1924-ben elváltak.[8] Második felesége Breuer Etelka (1898–1977),[9] Breuer Miksa és Justus Rudolfina lánya lett, akivel 1926-tól haláláig együtt éltek.[10]

Kiállításai

Társasági tagságai

Díjai, elismerései

Művei

Galéria

  • Csellózó nő – Berény Róbert legnépszerűbb műve[12]
    Csellózó nő – Berény Róbert legnépszerűbb műve[12]
  • Macskás csendélet
    Macskás csendélet
  • Alvó nő fekete vázával
    Alvó nő fekete vázával
  • A Tanácsköztársaság idején készült plakát
    A Tanácsköztársaság idején készült plakát
  • Csúcs Ferenc által készített, Zebegényben található dombormű Berény Róbertről
    Csúcs Ferenc által készített, Zebegényben található dombormű Berény Róbertről
  • Berény Róbert emléktáblája (Budapest XII. kerület, Városmajor utca 36.)
    Berény Róbert emléktáblája (Budapest XII. kerület, Városmajor utca 36.)
  • Berény Róbert sírja, Farkasréti temető: 21/1-1-25/26.; Lesenyei Márta szobrászművész alkotása (1976)
    Berény Róbert sírja, Farkasréti temető: 21/1-1-25/26.; Lesenyei Márta szobrászművész alkotása (1976)

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  2. ↑ A Belügyminisztérium 1902. évi 61064. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 4. oldal 11. sor.
  3. ↑ A Stuart Little, kisegérből került elő a kilencven éve eltűnt magyar festmény; Pándi Balázs írása; Index; 2014. november 26.
  4. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 211/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
  5. ↑ In: Karikaturen vom achten internationalen psychoanalytischen Kongress. Leipzig / Wien / Zürich, 1924
  6. ↑ Tóth Kriszta: Soha ne aludj el filmnézés közben!. kepmutato.wordpress.com, 2015. július 8. (Hozzáférés: 2015. május 15.)[halott link]
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 235/1912. folyószám alatt.
  8. ↑ Házasságkötési bejegyzése Spitzer Ilonával a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 235/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
  9. ↑ Breuer Etelka halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 138/1977. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
  10. ↑ Házasságkötési bejegyzése Breuer Etelkával a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 464/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
  11. ↑ Passuth Krisztina.Szücs György.szerk.: Gosztonyi Ferenc: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 – Függelék: Magyar festők a Salon d'Automne kiállításain (1903-1913). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1, 319. o.. Hozzáférés ideje: 2022. március 16. 
  12. ↑ Száz szép kép - Berény Róbert: Csellózó nő, megjelent: eredetileg a Magyar Nemzeti Galéria honlapján, másodközlés: oszk.hu

Források

Irodalom

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Berény_Róbert&oldid=311062”