Berillium-karbid

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
berillium-karbid
__ Be2+     __ C4−
Kémiai azonosítók
CAS-szám 506-66-1
PubChem 68173
ChemSpider 61480
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Be2C
Moláris tömeg 30,03 g·mol−1
Megjelenés sárga kristályok
Sűrűség 1,90 g·cm−3 (20 °C)
Olvadáspont >2100 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben) lassan reagál a vízzel
Veszélyek
Főbb veszélyek mérgező, egészségre veszélyes, környezetre veszélyes
NFPA 704
3
4
2
 
R mondatok R49 R25 R26 R36/37/38 R43 R48/23 R51/53
S mondatok S53 S45 S61
Rokon vegyületek
Azonos kation berillium-oxid
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A berillium-karbid berilliumból és szénből álló kémiai vegyület, képlete Be2C. A gyémánthoz hasonlóan nagyon kemény anyag.[1]

Előállítása

Berillium és szén magas hőmérsékletű reakciójával lehet előállítani. 900 °C-on exoterm reakció következik be, mely a reakcióelegyet 1400 °C-ra hevíti:[2]

2Be+CBe2C

Előállítható berillium-oxid magas hőmérsékleten végzett szenes redukciójával is:[3]

2BeO+CBe2C+O2

Magasabb hőmérsékleten a reakció során szén-monoxid is keletkezik:[4]

2BeO+3CBe2C+2CO

Tulajdonságai

A berillium-karbid sárgásvörös színű köbös kristályokat alkotó anyag.[5] Vízzel lassan reagál, a reakcióban berillium-hidroxid és metán keletkezik:[3]

Be2C+4H2O2Be(OH)2+CH4

Mivel a keletkező berillium-hidroxid amfoter anyag, alkálifém-hidroxidok jelenléte a reakciót felgyorsítja, miközben vízben oldódó alkáli-berillát keletkezik:[6]

2Be(OH)2+4KOH2K2BeO2+4H2O

A bruttó, vízzel katalizált reakció:

Be2C+4KOH2K2BeO2+CH4

A bomlás ásványi savak jelenlétében is gyors:

Be2C+4H+2Be2++CH4

Fluorral, klórral vagy brómmal hevítés hatására reagál, melynek során a megfelelő berillium-halogenid és szén keletkezik:[3]

Be2C+2F22BeF2+C

Források

  1. Beryllium Carbide Info Archiválva 2011. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben American Elements Hozzáférés ideje: June 11, 2009.
  2. Kenneth A. Walsh: "Beryllium chemistry and Processing", ASM International (2009). p. 117 (Google Könyvek előnézet)
  3. 3,0 3,1 3,2 C. L. Parsons: "The Chemistry and Literature of Beryllium", Chemical Publishing (1909), p. 26. Volltext
  4. K. Motzfeld: "Equilibrium of the Reaction between Beryllium Oxide and Carbon to Give Beryllium Carbide" in Acta Chemica Scandinavica 1964, 18, p. 495-503. doi:10.3891/acta.chem.scand.18-0495
  5. Eintrag bei chemicals.etacude.com
  6. Vorlesungsskriptum: "Chemie der Metalle", Universität Freiburg. [2013. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 28.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Berylliumcarbid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Beryllium carbide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk