Besenyőpetőfalva

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Az adatok szerializációja sikertelen
Besenyőpetőfalva (Pečeňady)
Besenyőpetőfalva zászlaja
Besenyőpetőfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásPöstyéni
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterLadislav Boháčik
Irányítószám922 07
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámPN
Népesség
Népsűrűség59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
Terület8,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 17° 43′ 09″48.482778°N 17.719167°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 17° 43′ 09″48.482778°N 17.719167°E
Besenyőpetőfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Besenyőpetőfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Besenyőpetőfalva (1899-ig Petőfalu, szlovákul Pečeňady) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban. Pecsenyéd és Petőfalva egyesítésével jött létre.

Fekvése

Pöstyéntől 20 km-re, délnyugatra fekszik.

Története

A község területén már a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt előkerült kőkorszaki, újkőkori, a hallstatti kultúrához tartozó leletek, valamint a későbbi római-barbár korszakból és a Nagymorva Birodalom idejéből származó maradványok. A település 1113-ban a zobori apátság birtokainak Kálmán király általi megrősítő oklevelében szerepel először "villa Spectaculi" alakban. Magyar nevét onnan kapta, hogy a beleolvadt Pecsenyéd 1216-ban "villa Byssenorum" néven szerepelt, mely – mint neve is mutatja – egykor besenyő határőrtelepülés volt. Királyi birtok, majd 1209-ben II. András király a kosztolányi uradalommal együtt a Hont-Pázmány nembeli Sebesnek adja. A tatárjárást követően 1254-ben IV. Béla király a szomszédos Vörösvár urának, Edőcsnek ajándékozza. A falu megszenvedte az 1271–72-es cseh háborút, majd a század utolsó évtizedében Csák Máté birtoka lett, egészen annak 1321-ben bekövetkezett haláláig. 1359-ben lakatlan faluként említik, majd a század vége felé délszláv telepesekkel telepítették be. A délszláv vezetéknevek a 15. század elejéig nyomonkövethetők. 1394-ben Zsigmond király a jókői váruradalommal együtt hívének, Stíbor vajdának adta, majd ennek halála után fia lett a birtok ura. 1437-ben a Bánfy család beckói váruradalmának része lett. 1522-ben Bánfy Zsigmond birtoka. 1576-ban 5 és fél porta és 8 zsellérház volt a faluban. 1601-ben 18 háza állt. 1694-ben a horvát származású Uzsovics Péter kapja a birtokot királyi adományként. 1715-ben 10 parasztház és 9 zsellérház található itt. 1787-ben 39 házban 51 család lakik 236 lakossal. 1828-ban 38 házban 262 lakos élt. Vályi András szerint: "PETŐFALVA. Patjova. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Uzovics, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Nagy Kosztolánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjában fája nints; de mivel legelője, földgye, réttye elég, és jó termékenységű, piatzozása is van Varbón, és Újhelyben, első osztálybéli."[1] "PECSENÉD. Pecsenadi. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Uzovics, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Kosztolánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földgye ollyan, mint Petőfalváé, első osztálybéli."[1] Tekintélyes Uzovics családbeliek közül petőfalvi Uzovics János (1741-1803)[2] és a neje, Wolfstein Anna (1736-1804) laktak a településen Mária Terézia korában.[3] Fényes Elek szerint: "Petőfalva (Petyov), tót falu, Nyitra vmegyében, Pecsenéd mellett: 191 kath. lak. F. u. az Uzovich család. Ut. p. Galgócz."[4] "Pecsenéd, tót falu, Nyitra vgyében, N.-Kosztolánhoz 1/2 órányira: 228 kath. lak. Nem nagy, de termékeny határral. Ut. p. Galgócz."[4] Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Petőfalu, Pecsenyéd mellett, 297 r. kath. vallásu lakossal. Postája, táviró- és vasúti állomása Nagy-Kosztolány. Földesura az Uzsovics-család volt, melynek itt ma is nagyobb birtoka és díszesen berendezett, szép kastélya van. A kastélyt Uzsovics, sz. Kvassay Francziska építtette e század elején, de csak Uzsovics János fejezte be 1825-ben."[5] "Pecsenyéd, tót falu a Dudvág jobb partján, Nagy-Kosztolánytól délre, 293 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Kosztolány, táviró- és vasúti állomása Kosztolány. Földesura az Uzsovics-család volt. Most Uzsovics Pálnak van itt nagyobb birtoka. Ősrégi község, mely 1216-ban mint villa Byssenorum, azaz Bessenyőfalva szerepelt. 1379-ben már Bessenyő (Besseneu) néven találjuk följegyezve."[5] A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 776, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. 2001-ben 475 lakosából 467 szlovák volt. 2011-ben 509 lakosából 468 szlovák volt.

Neves személyek

  • Itt született 1724-ben Csapody László János jezsuita rendi tanár, költő.
  • Itt született 1727-ben Csapody József Antal Somogy vármegye főszolgabíraja, földbirtokos.
  • Itt született 1729-ben Csapody Lajos jezsuita rendi szerzetes, címzetes püspök.
  • Itt született 1894-ben Anton Kolarovič szlovák szaleziánus, szakács, disszidens.
  • Itt született 1904-ben Rudolf Jarušek bibliográfus, irodalomtörténész, pedagógus.
  • Itt született 1911-ben Viliam Pavlovský jezsuita pap, pedagógus.
  • Itt született 1930-ban Oliver Bašovský geográfus, egyetemi oktató.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ familysearch.org Uzovics János halálának a bejegyzése
  3. ↑ familysearch.org Uzovics Jánosné halálának a bejegyzése
  4. ↑ 4,0 4,1 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ 5,0 5,1 Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Besenyőpetőfalva&oldid=70313”