Bethlen Pál-kastély

Bethlen Pál-kastély
Ország	Románia
Település	Bethlen Beszterce-Naszód megye
LMI-kód	BN-II-m-B-01615
Elhelyezkedése
Bethlen Pál-kastély Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 10′ 48″, k. h. 24° 10′ 31″47.180131, 24.175176
A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen Pál-kastély témájú médiaállományokat.

A Bethlen Pál-kastély az erdélyi Bethlen település egy épülete. Bethlen települést 1305 előtt alapították. Körülbelül 1543-ban vár épült a településen. Ezt 1570-ben reneszánsz stílusúra alakították át, majd királyi parancsra 1712 környékén lerombolták. Bethlen Pál kastélyának építési körülményei ismeretlenek, valószínűleg egy korábbi kastély átépíttetésével készült. A kastélyt a 20. század elején kőfal vette körül. Az 1900-as években a kastély egyes részei könyvtárként, művelődési házként szolgáltak. 1945-ben államosították, ma polgármesteri hivatal működik benne. Az épület kétszintes, tengelye észak–dél irányban húzódik. A földszinti részt egy nagy előadóterem és három kisebb terem alkotja. Az emeleten a helyiségek elrendezése hasonlít a földszintéhez. A kastély mögött egykor park állt, mára ennek fáit eltávolították.

Források

• Bicsok Zoltán, Orbán Zsolt: „Isten segedelmével udvaromat megépítettem…” Történelmi családok kastélyai Erdélyben. Csíkszereda: Gutenberg kiadó, 2012.
• http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=352
• https://kepeslapok.wordpress.com/2013/05/01/bethlen/
• Lista monumentelor istorice: Județul Bistrița-Năsăud. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Válogatott irodalom

• Kádár József (szerk.): Szolnok-Doboka vármegye Monográphiája II. Dés, 1900. 153–194.
• Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. Budapest, 1927. 556–557.
• Szabó Attila: Bethlen építészeti műemlékei. Szakdolgozat a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán. Művészettörténet Tanszék. Kolozsvár, 2001. (Kézirat)
• Erdélyi kastélyok, felmérési dokumentáció. Kolozsvár, 1994. (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtára, Budapest)
• Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon. A historizmus kora. Budapest, 2007. 283.
• Pál Judit: Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890–91) II. Korunk, 20. évf. 4. sz. (2009. április)