Boglárka (település)
Boglárka (Bogliarka) | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Bártfai |
Rang | község |
Polgármester | Jozef Pavličko |
Irányítószám | 086 04 (pošta Kružlov) |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | BJ |
Népesség | |
Népsűrűség | 14 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 455 m |
Terület | 9,39 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Boglárka weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Boglárka témájú médiaállományokat. | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Boglárka (szlovákul: Bogliarka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
Bártfától 17 km-re nyugatra, a Szlatvinc-patak partján, a Tapoly felső folyása alatt található.
Története
A falut 1454-ben említik először „Bewgler” néven. A Hertneki birtokhoz tartozott, majd a 17. században a Rozgonyi családé lett. 1786-ban „Boglarka” néven írják. 1787-ben a falunak 25 háza és 225 lakosa volt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOGLÁRKA. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Forgách Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához egy mértföldnyire. Határja középszerű.”[1] 1828-ban 60 háza és 441 lakosa volt, akik mezőgazdaságból, juh- és kecsketenyésztésből, favágásból, szövésből, valamint szén- és hamuégetésből éltek. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Boglárka, orosz falu, Sáros vgyében, Richvaldhoz 1 1/2 órányira: 28 r., 414 g. kath., 11 zsidó lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Bártfa.”[2] A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 248, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2001-ben 163 lakosából 142 szlovák és 11 ruszin volt. 2011-ben 136 lakosából 112 szlovák és 14 ruszin.
Nevezetességei
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1836-ban épült.
- Krisztus Király kápolnája 1840-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.