Bohus György
| Bohus György | |
| Született | 1687 Besztercebánya |
| Elhunyt | 1722. május 23. Késmárk |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | iskolaigazgató |
Bohus György (Bohusch György, másik nevén Szenitzky) (Besztercebánya, 1687 – Késmárk, 1722. május 23.) evangélikus gimnáziumi igazgató.
Élete
A Liptó vármegyei nemes Bohus család leszármazottja, apja városi szenátor volt.[forrás?] Tanulmányait Késmárkon kezdte,[forrás?] majd a Besztercebánya evangélikus gimnáziumba, 1707-től pedig a Wittenbergi egyetemre járt. Tanulmányait befejezve, Wittenbergből hazatérve geográfus, történész és tanító lett.[forrás?] Előbb Selmecbányán volt nevelő, később a Selmecbányai gimnázium konrektora, 1711-től a gimnázium rektora volt. A pestisjárvány megszünte után a késmárki evangélikus gimnáziumban lett rektor és helyi pap.
Művei
- Magnum nomen… Caroli sexti… jacitum hoc panegyrico coluit. H. n., 1713.
Megírta Szepes vármegye történetét, melyet Bél utóbb Antiquae et novae Hungariae Prodromus-ában felhasznált. Késmárk városának történetét kéziratban hagyta hátra, melyet Wagner Analecta Scepusii c. munkájában használt fel.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.