Boophis viridis
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_Andasibe.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Boophis viridis Blommers-Schlösser, 1979 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Boophis viridis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Boophis viridis témájú médiaállományokat és Boophis viridis témájú kategóriát. |
A Boophis viridis a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Madagaszkár endemikus faja. A sziget keleti részén húzódó hegységekben, a Masoala-félsziget és a Kalambatritra természetvédelmi terület között, 350–1000 m-es tengerszint feletti magasságig honos.
Megjelenése
Közepes méretű békafaj. A hímek hossza 29–30 mm, a nőstényeké 32–35 mm. Háta sima, zöld színű, melyet néha vöröses pettyek tarkítanak. Képesek színűket megváltoztatni, ilyenkor vörösesbarna színűek. Íriszük külső és belső része kék.[1] A hímek éjszaka hallatják hangjukat a föld felett 1-2 m magasságból, viszonylag lassú folyású patakok mellett a növényzetre felmászva. Egy megfigyelt pár 154 sötétbarna petét rakott le. Szaporodása patakokban történik.
Természetvédelmi helyzete
Elterjedési területe jelentős méretű, populációja nagy, élőhelyének változásait jól tűri. Számos védett területen megtalálható.
Jegyzetek
- ↑ Boophis Viridis. AmphibiaWeb. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
Források
- Blommers-Schlösser, 1979 : Biosystematics of the Malagasy frogs II. The genus Boophis (Rhacophoridae). Bijdragen tot de Dierkunde - Contributions to Zoology, 49. kötet, 261-312. old..
- A Boophis viridis az Amphibiaweb oldalon
- Amphibian Species of the World 6.0
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
