Borscsovocsnij-hegység
| Borscsovocsnij-hegység (Борщовочный хребет) | |
| Magasság | 1088 m |
| Hely |  Oroszország |
| Hegység | Szibéria déli hegyvidékei |
| Legmagasabb pont | Nacsinszkij Golec (1498 m) |
| Hosszúság | 450 km |
| Elhelyezkedése | |
 Borscsovocsnij-hegység
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 51° 51′, k. h. 117° 00′51.850000°N 117.000000°EKoordináták: é. sz. 51° 51′, k. h. 117° 00′51.850000°N 117.000000°E | |
A Borscsovocsnij-hegység (oroszul: Борщовочный хребет) hegység Oroszországban, a Bajkálontúl legalacsonyabb, keleti részén. Közigazgatásilag a Bajkálontúli határterülethez tartozik.
Elhelyezkedése
A Silka folyó jobb oldali, dél-délkeleti partja mentén fekszik. Délnyugat–északkeleti irányú keskeny (30–35 km) sávban, 450 km hosszan nyúlik el. Délnyugaton a Silka kezdetétől (az Onon és az Ingoda egyesülésétől) északkeleten a folyó torkolatáig terjed. A Kelet-Bajkálontúl viszonylag alacsony középhegységei közül a Borscsovocsnij emelkedik a legmagasabbra (Nacsinszkij Golec, 1498 m). A hegység gerincének egy részén fut a vízválasztó a Silka és az Arguny folyórendszere között. Az alacsonyabban fekvő lejtőket sztyepnövényzet, a magasabb hegyoldalakat főként vörösfenyőből álló tajga borítja. A tajgát följebb törpe fenyő és többféle cserje váltja fel. A hegység déli lábánál fekvő Balej városa sokáig a vidék aranybányászatának központja volt.
Források
- Székely András. Szovjetunió (I. kötet) – Bajkálontúli-hegyvidék. Budapest: Gondolat Kiadó, 474. o.. ISBN 963-280-303-5 I. kötet (1978)
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Hrebet Cserszkovo (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkalja