Brereton-jelentés
| Ausztrál Védelmi Erők Afganisztáni Főfelügyelőjének Vizsgálati Jelentése | |
 | |
| Az Ausztrá Hadsereg katonái Afganisztánban 2010-ben | |
| Ország |  Ausztrália |
| Helyszín | Afganisztán |
| Időpont | 2005–2016 |
| Típus |
|
| Áldozatok | 39+ |
| Elkövetők | Ausztrál Védelmi Erők |
Az Ausztrál Védelmi Erők Afganisztáni Főfelügyelőjének Vizsgálati Jelentése (Brereton-jelentés) az Ausztrál Védelmi Erők főfelügyelőjének egyik jelentése volt, mely az Ausztrál Védelmi Erők által Afganisztánban 2005–2016 között elkövetett háborús bűncselekményekről szól.[1] A független tanácsot 2016-ban hozták létre, végső jelentését pedig 2020. november 6-án tette le, ennek átdolgozott változatát pedig 2020. november 19-én hozták nyilvánosságra.[2] A jelentés 39 ember törvénytelen megölésére talált bizonyítékot, akiknek a többsége börtönben ült. Ezen kívül kiderült, hogyan fedezték a történteket.[3] A jelentést Paul Brereton dandártábornok jegyezte.[4]
A jelentés
A jelents három részre oszlik. Az első rész az előzményekkel és a vizsgálat körülményeivel foglalkozik, és leírja annak előtörténetét. A jelentés túlnyomó részét a második fejezet teszi ki, mely 57n incidenst részlete alaposan, és mindegyikkel kapcsolatban ajánlásokat fogalmaz meg. A harmadik rész a rendszer hibáival foglalkozik, ami olyan környezetet hozhatott létre, melyben a jelentésben foglalt esetek egyáltalán megtörténhettek.[5] A második rész egészét átdolgozták.[5]:p. 6–8
Eldobottak
A jelentés részletesen foglalkozik az „eldobottak” kivégzésével, ahol ausztrál katonák olyan fegyvereket használtak, melyeket az ADF nem azért adott ki, hogy azokkal civileket öljnek meg összecsapásokban.[6][5] Később a fegyvereket olyan helyeken használták fényképes bizonyítékok készítése céljából, ahol ahol azt az illúziót kelthették, hogy a polgári lakosokat harc közben érte lövés.[5] A jelentés azt feltételezi, hogy a "kevésbé kirívó, de még mindig tisztességtelen" célból indított bukások az ellenőrzés elkerülése érdekében kezdődtek, amikor a törvényes harcosokról később kiderült, hogy nem fegyveresek, de később szándékosan úgy állították be őket.[5] Valószínűleg elesetteket használtak a kiszivárgott Afghan Files-ban tárgyalt törvénytelen kivégzések fedezésére is.[7]
Vérengzés
A vizsgálat arra jutott, hogy a parancsnokuk gyakran arra utasította a beosztottjaikat, hogy öljék meg a bebörtönzötteket, így esve át az első gyilkosságon, amit ők „vérengzésnek” hívtak.[8][9] Brereton így írja le a gyakorlatot: „Általában a vezető parancsnok ellenőrzése alá vesz egy embert, majd egy beosztottjának megparancsolja, hogy ölje meg az ellenőrzése alatt állót.”[10][5] A történtek elrejtésére egy fedősztorit találtak ki.[3] Egy passzív hadifogoly megölése háborús bűncselekménynek számít.[11]
Fogadtatás
A jelentés megjelenéskor az országos újságok címlapjára került és nemzetközi visszhangot is kiváltott.[12][13][14] A közvélemény a történteket negatívan fogadta.[15][16][17] Erre válaszul a Speciális Légi Ezred 2. repülőszázadát megszüntették.[18] Morrison kormánya egy új, Speciális Vizsgálati Irodát nyitott, ahol tovább elemzik az így megszerzett információkat, és ajánlást tesznek egyes emberek bíróság elé állítására.[19]
Jegyzetek
- ↑ Afghanistan Inquiry. Department of Defence
- ↑ Afghanistan Inquiry FAQs
- ↑ 3,0 3,1 Knaus, Christopher. „Australian special forces involved in murder of 39 Afghan civilians, war crimes report alleges”, The Guardian, 2020. november 19. (Hozzáférés: 2020. november 19.) (British English nyelvű)
- ↑ 'KILL LISTS AND COVER-UPS': Disturbing details of alleged Australian war crimes shock (English nyelven). 7NEWS.com.au , 2020. november 19. (Hozzáférés: 2020. november 19.)
- ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,5 Brereton Report, 28. o. (2020)
- ↑ McCulloch, Daniel: Shocking Australian crimes in Afghanistan (en-AU nyelven). The Canberra Times , 2020. november 19. (Hozzáférés: 2020. november 19.)
- ↑ Oakes, the National Reporting Team's Dan: Australian soldiers accused of covering up killing of Afghan boy (en-AU nyelven). ABC News , 2017. július 10. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
- ↑ Letts, David: Allegations of murder and 'blooding' in Brereton report now face many obstacles to prosecution (English nyelven). The Conversation . (Hozzáférés: 2020. november 19.)
- ↑ SAS soldiers made to shoot prisoners to get their first kill, 39 Afghans 'murdered', inquiry finds (en-AU nyelven). www.abc.net.au , 2020. november 19. (Hozzáférés: 2020. november 19.)
- ↑ Staff, Reuters. „Factbox: Quotes from Australia's Defence Force report into Afghanistan”, Reuters, 2020. november 19. (Hozzáférés: 2020. november 19.) (English nyelvű)
- ↑ United Nations Office on Genocide Prevention and the Responsibility to Protect. www.un.org . (Hozzáférés: 2020. november 20.)
- ↑ World News. web.archive.org , 2020. november 19. [2020. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 19.)
- ↑ „Australian 'war crimes': Elite troops killed Afghan civilians, report finds”, BBC News, 2020. november 19. (Hozzáférés: 2020. november 19.) (British English nyelvű)
- ↑ Australia finds evidence of war crimes in Afghanistan inquiry (English nyelven). www.aljazeera.com . (Hozzáférés: 2020. november 19.)
- ↑ A long-running investigation into conduct of Australian special forces alleges that war crimes were committed in Afghanistan (English nyelven). Twitter . (Hozzáférés: 2020. november 19.)
- ↑ The Briefing: Reactions to the Brereton report span grief, anger, defensiveness and more (en-US nyelven). The Mandarin , 2020. november 19. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
- ↑ Dennett, Harley: What happened was unforgivable - and abhorrent to most in the ADF (en-AU nyelven). The Canberra Times , 2020. november 20. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
- ↑ Entire SAS squadron disbanded over disturbing Afghan claims (English nyelven). 7NEWS.com.au , 2020. november 19. (Hozzáférés: 2020. november 19.)
- ↑ Australian war crimes inquiry: once the brutal details are revealed what happens next? (English nyelven). the Guardian , 2020. november 12. (Hozzáférés: 2020. november 19.)