Brulya község
| Brulya község (Comuna Bruiu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Rang | község |
| Községközpont | Brulya |
| Beosztott falvak | |
| Polgármester | Emil Gherghel (2020. október – ) |
| SIRUTA-kód | 144410 |
| Népesség | |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 45° 52′ 16″, k. h. 24° 41′ 33″45.871162°N 24.692624°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 16″, k. h. 24° 41′ 33″45.871162°N 24.692624°E | |
 | |
| Brulya község weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brulya község témájú médiaállományokat. | |
Brulya község (románul: Comuna Bruiu) község Romániában, Szeben megye keleti határán. 1968-ban hozták létre;[1] központja Brulya, beosztott falvai Gerdály és Mártonhegy.
Fekvése
Szeben megye keleti határán helyezkedik el, dombos vidéken. Szomszédai nyugatra és északra Kürpöd község, délnyugatra Alsóárpás község, keletre és délre Brassó megye. A községközpont távolsága a megyeszékhely Nagyszebentől 60 (légvonalban 45) kilométer. Mindhárom falu az úgynevezett Kampestwänkel (Káposzta-sarok) területén helyezkedik el, amely híres volt gazdag zöldségterméséről (a negyedik falu, Kisprázsmár, Brassó megyébe került). A Kampestwänkel az Oláhújfalunál jobbról az Oltba ömlő Brulya-patak völgyében fekszik, amely Kisprázsmár felett ered, Brulya alatt magába fogad egy Gerdály felől érkező kisebb patakot, majd délnyugatra tart Mártonhegy felé. Brulya bizonyos értelemben a Kampestwänkel fő falva.[2] Az évi középhőmérséklet 8-9 fok, a csapadék 600-650 mm. Bár közel van a Fogarasi-havasokhoz, a környező magas dombok megvédik a falvakat a hegyek felől érkező erős szelektől, hóviharoktól. A térségre a lombhullató erdők, a tölgyes és a bükkös terület találkozása jellemző. A növényzetet főként tölgy, gyertyán, bükk, éger alkotja, a fauna nagyobb képviselői pedig a szarvasok, vaddisznók, őzek, farkasok, rókák, nyulak.[3]
Népessége
1850-től a községet alkotó falvak népessége az alábbiak szerint alakult:[4]
| Lakosok száma | 2746 | 2593 | 2586 | 2479 | 2828 | 1746 | 874 | 795 | 703 | 671 |
| 1850 | 1880 | 1900 | 1920 | 1941 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 703 fő volt, melyből 594 vallotta magát románnak, 65 cigánynak, 17 németnek, 8 magyarnak. Vallási hovatartozás szempontjából 604 ortodox, 49 adventista, 17 evangélikus, 10 református.[4]
Története
Mindhárom falu a 12–13. században alakult ki szász telepesekkel.[2] A 20. századtól masszív elvándorlás jellemzi őket, a szász lakosság kivándorolt. Gerdály szinte teljesen elnéptelenedett.[4]
Nevezetességei
A község területéről az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[5]
- brulyai erődtemplom (SB-II-a-A-12341)
- mártonhegyi erődtemplom (SB-II-m-A-12564)
- gerdályi erődtemplom (SB-II-a-B-12391)
- gerdályi Szent Miklós-templom (SB-II-m-B-21016)
Jegyzetek
- ↑ Legea nr. 2 din 16 februarie 1968
- ↑ 2,0 2,1 Nussbächer, Gernot. Aus Urkunden und Chronicken, 10 (német nyelven). Brassó: Aldus (2011). ISBN 9789737822772
- ↑ Despre Comuna Bruiu. Primăria Comunei Bruiu. (Hozzáférés: 2023. december 20.)
- ↑ 4,0 4,1 4,2 Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái: Brulya. adatbank.ro. (Hozzáférés: 2023. december 20.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Sibiu. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
További információk
- Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta (2022). ISBN 9789737969224
- Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Schenker Stuhl und Fogarascher Land, Band 4 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2017). ISBN 9783946954040
Szeben megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
