Budapesti felhívás a szabad hozzáférés érdekében

A Budapesti felhívás a szabad hozzáférés érdekében (angolul: Budapest Open Access Initiative, röviden: BOAI) egy 2002. február 14-én kiadott felhívás, amely a tudományos kiadványokhoz való nyílt hozzáférés alapelveit fektette le.[1] A kezdeményezés egy 2001 decemberében Budapesten tartott konferenciából nőtte ki magát, amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány szervezett a nyílt hozzáférés népszerűsítése céljából.[2][3] Ezt a kis létszámú gyülekezést ma a nyílt hozzáférés-mozgalom egyik meghatározó eseményeként tartják számon.[4] A felhívás szövege 13 nyelven, köztük magyarul is olvasható.[5] 2012-ben, a BOAI 10. évfordulóján az eredeti szöveg céljait és módszereit újra megerősítették és kiegészítették konkrét intézkedésekkel, amelyekkel elérhető, hogy "10 éven belül" a nyílt hozzáférés lesz az alapértelmezett módja a tudományos szövegek terjesztésének minden szakterületen, minden országban.[6][7]
A szöveg tartalma
A felhívás célja
A BOAI első mondatai magukba sűrítik, miről szól a nyílt hozzáférés-mozgalom, és milyen potenciál rejlik benne:
Egy régi hagyomány és egy új technológia találkozásából egyedülálló eredmény született a köz javára. A régi hagyomány lényege tudósok hajlandósága arra, hogy kutatási eredményeiket szakfolyóiratokban térítésmentesen közreadják, hogy az érdeklődőket és tudóstársaikat tájékoztassák; az új technológia pedig maga az internet. Ezek együtt teszik lehetővé a lektorált folyóirat-irodalom elektronikus terjesztését, és a tudósok, oktatók, diákok és más érdeklődők számára a teljesen szabad, korlátok nélküli hozzáférést az egész világon.
A nyílt hozzáférés definíciója
A felhívás szövege tartalmazza a nyílt hozzáférés jelentésének egyik leggyakrabban használt megfogalmazását:
Szabad hozzáférésen azt értjük, hogy mindenki számára ingyenesen olvashatók, letölthetők, lemásolhatók, kinyomtathatók, terjeszthetők ezek a cikkek, bennük keresés végezhető, a cikkek teljes szövegéhez csatolások fűzhetők, keresőmotorral indexelhetők, adat formájában valamely szoftverrel kezelhetők, vagy egyéb törvényes célra felhasználhatók pénzügyi, jogi vagy műszaki korlátozás nélkül, kivéve azokat a korlátozásokat, amelyek egyébként az internethez való hozzáférés velejárói. A reprodukálás és terjesztés egyedüli korlátja az legyen, és a szerzői jogvédelem szerepe ezen a területen abban nyilvánuljon meg, hogy a szerzők ellenőrizhessék műveik integritását, továbbá jogosultak legyenek arra, hogy megfelelően elismerjék munkájukat, és hivatkozzanak rájuk.
A nyílt hozzáférés megvalósítása
A BOAI két egymást kiegészítő stratégiát javasol annak érdekében, hogy megvalósuljon a tudományos szövegek nyílt hozzáférhetősége. Ezek közül az első a saját archiválás, amely során a szerző feltölti a saját szövegét egy online nyílt archívumba.[9] Jobb esetben ezek az archívumok megfelelnek az Open Archives Initiative sztenderdjeinek és megkönnyítik a szövegek megtalálását a felhasználók számára.[9] A második stratégia azt javasolja a kutatóknak, hogy alapítsanak új nyílt hozzáférésű folyóiratokat, illetve nyújtsanak segítséget már létező kiadványoknak, hogy elsajátítsák a nyílt hozzáférés alapelveit.[9]
Aláírók
A felhívást eredetileg 16 aláíróval közölték, köztük a nyílt hozzáférés-mozgalom korai vezetőivel:
- Leslie Chan – Bioline International
- Darius Cuplinskas, Melissa Hagemann, Rima Kupryte – Nyílt Társadalom Intézet
- Rév István – Nyílt Társadalom Intézet, Nyílt Társadalom Archívum
- Michael Eisen – Public Library of Science
- Fred Friend – University College London
- Yana Genova – Next Page Foundation
- Jean-Claude Guédon – Université de Montréal
- Stevan Harnad – University of Southampton/Université du Québec à Montréal
- Rick Johnson – Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition (SPARC)
- Manfredi La Manna – Electronic Society for Social Scientists
- Monika Segbert – Electronic Information for Libraries (eIFL.net)
- Sidnei de Souza – CRIA, Bioline International
- Peter Suber – Earlham College, The Free Online Scholarship Newsletter
- Jan Velterop – BioMed Central
[10][11] 2002. február 14-én megjelent a BOAI bárki által aláírható verziója. 2021. június 8-ig bezárólag 6141 személy és 976 szervezet írta alá a felhívást.[12]
Finanszírozás
A felhívást 3 millió dollárral támogatta a Nyílt Társadalom Intézet.[13]
Jegyzetek
- ↑ Budapest Open Access Initiative, FAQ. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
- ↑ Strategies for Preservation of and Open Access to Scientific Data in China ... (2006. szeptember 8.). ISBN 9780309180399
- ↑ Ten Years On, Researchers Embrace Open Access. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
- ↑ Budapest Open Access Initiative, FAQ. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
- ↑ Budapest Open Access Initiative | Translations. www.budapestopenaccessinitiative.org . (Hozzáférés: 2021. június 8.)
- ↑ Ten years on from the Budapest Open Access Initiative: setting the default to open, 2012. szeptember 11. [2012. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
- ↑ BOAI. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
- ↑ Read the Budapest Open Access Initiative. www.budapestopenaccessinitiative.org . (Hozzáférés: 2015. október 19.)
- ↑ 9,0 9,1 9,2 Budapest Open Access Initiative | Read the Budapest Open Access Initiative. www.budapestopenaccessinitiative.org . (Hozzáférés: 2021. június 8.)
- ↑ Strategies for Preservation of and Open Access to Scientific Data in China ... (2006. szeptember 8.). ISBN 9780309180399
- ↑ Budapest Open Access Initiative - Budapest Open Access Initiative. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
- ↑ View Signatures. Budapest Open Access Initiative
- ↑ Noble, Ivan. „Boost for research paper access”, BBC News, BBC, 2002. február 14. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
További információk
- Budapest Open Access Initiative – a felhívás hivatalos honlapja
- Budapesti felhívás a szabad hozzáférés érdekében – a felhívás magyar fordítása
- Budapesti felhívás – magyar fordítás a MEK oldalán