Bujkáló bülbül
Bujkáló bülbül | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Pycnonotus leucogrammicus (Müller, 1835) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Bujkáló bülbül témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bujkáló bülbül témájú kategóriát. |
A bujkáló bülbül (Pycnonotus leucogrammicus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Salomon Müller német ornitológus írta le 1835-ben, az Ixos nembe Ixos leucogrammicus néven.[3]
Előfordulása
Délkelet-Ázsiában, az Indonéziához tartozó Szumátra szigetén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 18 centiméter.[5]
Életmódja
Gyümölcsökkel táplálkozik, esetleg rovarokat is fogyaszthat.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe elég nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ 3,0 3,1 Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. május 15.)