Charles Gleyre
| Charles Gleyre | |
 | |
| Született | Marc, Gabriel Charles Gleyre[1] Az adatok szerializációja sikertelen Chevilly[2] |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Bourbon-palota[3] |
| Állampolgársága | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Foglalkozása | festőművész |
| Halál oka | aneurizma[4] |
| Sírhelye |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Gleyre témájú médiaállományokat. | |
Charles Gleyre (Chevilly, Vaud kanton, 1806. május 2. – Párizs, 1874. május 5.) svájci festő.
Pályafutása
Először Hersent festőművész tanítványa volt, utána 1830-ban Olaszországba ment és ott a görög szobrászok remekeit, az etruszk vázákat és nagy olasz festők, különösen Raffaello műveit tanulmányozta és másolta. 1834–38-ban Egyiptomban, Abessziniában, Szíriában, Görög- és Törökországban járt tanulmányúton, és a látottakról számtalan vázlatot készített. 1840-ben lépett föl János apostol Patmos szigetén c. képével, de első sikerét csak 1843-ban az Est c. képével (Louvre) aratta. Festett történeti (Davel őrnagy halála, 1850, Lausanne. A helvét Divico győzelme a rómaiak fölött, 1858, Lausanne), vallásos tárgyú (Az apostolok búcsúja a kereszttől, 1845, Montargis, Boáz és Ruth) és érzékies, klasszikus tárgyú képeket (Echonimfa, 1846; A bacchánsnők tánca, 1849; Héraklész Omphale lábainál, 1863; A bacchánsnők által széttépett Orfeusz, 1864, Bázel; A bűvésznő, 1868, Szapphó)[6] Jelentős dekoratív műve a Madeleine-templom oltárképe. Az Éber László által szerkesztett 1935-ben kiadott Művészeti Lexikon a következőképpen jellemzi: „Lelkiismeretes, komoly, az aprólékosságig precíz művész, azonban legjobb műveiben sem tud legyőzni némi szárazságot, merevséget, amely megzavarja tiszta kompozícióit és lágy koloritját.”
Források
- A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894) 57. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 13.)
- Révai Nagy Lexikona, 8. kötet: Földpálya-Grec (1913) 569. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 13.)
- Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935) 390. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 13.)
Jegyzetek
- ↑ vaud archives communales
- ↑ vaud archives communales
- ↑ párizsi városháza: Vital records of Paris
- ↑ https://books.google.fr/books?id=Bz5DAQAAMAAJ&pg=PA187
- ↑ https://notrehistoire.ch/entries/EgNBpN26W2Z
- ↑ V. ö. Ch. Clement, G., étude biographique (Paris, 1878) ; Fr. Berthoud, Charles G. (Genf, 1874); Hofmeister, Das Leben des Kunstmalers Karl G. (Zürich, 1879); Ch. Berthoud, Charles (Lausanne, 1880).
