Csíkoshátú trupiál

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Csíkoshátú trupiál
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Csirögefélék (Icteridae)
Nem: Icterus
Faj: I. pustulatus
Tudományos név
Icterus pustulatus
(Wagler, 1829)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csíkoshátú trupiál témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkoshátú trupiál témájú médiaállományokat és Csíkoshátú trupiál témájú kategóriát.

A csíkoshátú trupiál (Icterus pustulatus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, azon belül a csirögefélék (Icteridae) családjába tartozó faj.[1][2] Magyar neve forrással nincs megerősítve.

Rendszerezése

A fajt Johann Georg Wagler német ornitológus írta le 1829-ben, a Psarocolius nembe Psarocolius pustulatus néven, innen helyezték jelenlegi helyére.[3]

Alfajai

  • Icterus pustulatus alticola W. Miller & Griscom, 1925
  • Icterus pustulatus dickermani A. R. Phillips, 1995
  • Icterus pustulatus graysonii Cassin, 1867
  • Icterus pustulatus interior A. R. Phillips, 1995
  • Icterus pustulatus maximus Griscom, 1930
  • Icterus pustulatus microstictus Griscom, 1934
  • Icterus pustulatus pustulatus (Wagler, 1829)
  • Icterus pustulatus pustuloides Van Rossem, 1927
  • Icterus pustulatus sclateri Cassin, 1867
  • Icterus pustulatus yaegeri A. R. Phillips, 1995[2]

Előfordulása

Az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint lombhullató erdők, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 19-21 centiméter, átlagos testtömege a hímé 43,1 gramm, a tojóé 34,6 gramm.[3]

Életmódja

Ízeltlábúakkal, gyümölcsökkel és nektárral táplálkozik.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  2. 2,0 2,1 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  3. 3,0 3,1 Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  4. 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. április 15.)

Források

További információk